Erdõ Péter: Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?
Irta: Posta Imre - Datum: 2019. April 19. 07:04:11
Rohadt zsidó nyekereg az idióta mocskaikról. Sajnos, vagy nem , de elérték, hogy a "keresztlénység" legalább olyan aljasító, degradáló fogalommá vált, mint a muzulmán, vagy éppen a köztudottan zsidó-jezsuita....Rohadt egy bûzlõ szabadkõmûves katyvasz. Az egyház nem óhajt közel kerülni egyik politikai csoportosuláshoz sem - nyilatkozta a Válaszonline-nak Erdõ Péter esztergom-budapesti érsek.
Teljes hir
Rohadt zsidó nyekereg az idióta mocskaikról. Sajnos, vagy nem , de elérték, hogy a "keresztlénység" legalább olyan aljasító, degradáló fogalommá vált, mint a muzulmán, vagy éppen a köztudottan zsidó-jezsuita....Rohadt egy bûzlõ szabadkõmûves katyvasz. Az egyház nem óhajt közel kerülni egyik politikai csoportosuláshoz sem - nyilatkozta a Válaszonline-nak Erdõ Péter esztergom-budapesti érsek.

Kár lenne hagyni, hogy ilyen kategóriákkal, mint „kereszténység” és „iszlám”, emberek csoportjait utólagos izgatással fordítsák szembe egymással. A kultúrák konfliktusa lehet, hogy elõrejelzés – ám az is lehet, hogy szándék. Nem lehet célunk a kultúrákat konfliktusba hozni egymással. Épp ellenkezõleg - magyarázta Erdõ.

"Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni? A kulturális hagyományok és az építészet okán persze lehet, de mégiscsak fontosabb az emberek személyi meggyõzõdése. Azt a kérdést tehát érdemes megvizsgálni, hogy akik érkeznek, mit gondolnak a világról. Ez azonban korántsem olyan egyszerû" - mondta az interjúban.

Mi a kultúra? - tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta. "Az emberi közösség életének egysége. Az építészet, a konyha, a zene, a mûvészet, az ünnepek. Ennyiben persze beszélhetünk keresztény kultúráról. A vasárnap a munkaszüneti nap, húsvét is ünnep, az épített környezetünket meghatározzák a templomtornyok Európa-szerte. Egy hete még lehet, hogy magyarázatra szorult volna mindez, ám az égõ Notre-Dame látványa nem csak a hívõket töltötte el mély fájdalommal. Ez a közös fájdalom mutatja kereszténységünk és európaiságunk mély és szoros összefonódását" - mondta. Szerinte az 1900-as évek elején sem jártak többen templomba Budapesten, mint ma.

Az interjúban a kormány és az MTA konfliktusa is szóba került. "Részt vettem a legfõbb vitákon az akadémián, ott leszek a közgyûlésen is. Eleven gondolkodást tapasztalok. A Magyar Tudományos Akadémia jelenleg köztestület, amelynek a lényege, hogy feladatát az állam megbízásából végzi. A tudomány azonban egy; a tudományos kutatásnak pedig szabadnak kell lennie. Nem azért, mert én mondom, vagy mert valaki ezt követeli, hanem a dolog természeténél fogva nem mûködik másként" - fejtegette.

Erdõ Péter szerint a kereszténység nem lehet negatív fogalom. Nem azt mondja meg, mi nem vagyok. Krisztushoz tartozást jelent.
Link