Pusztító háborúval fenyegetõzik a világ legnagyobb hadserege - mi lesz a vége?
Irta: Posta Imre - Datum: 2019. January 12. 07:47:36

Teljes hir

Komolyan beszélnek és már Izrael létét is fenyegetik! Most láttam egy 2018-as akciófilmet róluk. Godzilla elmehet a csába! Kína és Oroszország az új világcsendõr, nincs kecmec!Nagy vihart kavart a Távol-Keleten, hogy Hszi Csin-ping, Kína elnöke bejelentette, hogy Tajvan vissza fog kerülni Kína ellenõrzése alá, és ha a renegát tartomány nagyon ágál a függetlenség mellett, fegyverrel is érvényt szereznek ennek az elképzelésnek. Az elutasító válasz után Tajvan nagyszabású hadgyakorlatokat kezdett el szervezni elrettentésül, nem valószínû viszont, hogy sokáig ellen tudnának állni, ha a világ legnagyobb hadserege inváziót kezd. Megnéztük, milyen esélyekkel indul a két kínai hadsereg, ha netán háborúra kerülne sor köztük.

Költségvetés, szárazföld, levegõ

Költségvetés

Mielõtt a hadsereg felszerelésének és számosságának adataiban elmerülnénk, célszerû megjegyezni, hogy a Kínai Köztársaság, vagyis Tajvan hadseregének fenntartására a Global Firepowernél elérhetõ legfrissebb adatok szerint 10,7 milliárd dollárt költött egy év alatt, míg a Kínai Népköztársaság ennek több mint tízszeresét, 151 milliárd dollárt. Érdemes megjegyezni, hogy míg Peking a '90-es évek óta minden évben egyre többet költ az ország hadseregére, Tajvan katonai kiadásai inkább csökkenõ tendenciát mutatnak.

Élõerõ

A kínai Népi Felszabadító Hadsereg a világ legnagyobb aktív élõerõvel rendelkezõ hadereje, körülbelül 2,1 millió katona teljesít szolgálatot, akiket szükség esetén még 510 ezer tartalékossal is ki tud egészíteni a kínai kommunista kormány. Tajvan ezzel szemben 257 ezer aktív katonát tud állítani, akik mellé még 1,7 millió tartalékost is mozgósítani tudnak, összesen így a Kuomintang utódállama 2,25 millió katonával tudja megvédeni szigetét. Fontos megjegyezni, hogy míg a kínai kormány vélhetõen nem tudná hatalmas területérõl mind a 2,6 millió katonáját ráküldeni Tajvanra, a védekezõ kvázi-szigetország hadseregének jelentõs részét be tudná vetni területének védelmében. Sokat számít persze az is, hogy egy ilyen, potenciális kvázi-polgárháborúban milyen morállal mennek harcolni a katonák, elõfordulhat az is, hogy az otthonukat védõ tajvaniak egy emberként állnak majd a függetlenségük ügye mögött és sokáig ellenállnak a kontinentális hadseregnek, de az is, hogy a kezdeti extrém túlerõ gondolata már a hadviselés elején demoralizálja majd a katonákat.

A tajvani katonák egyébként felszerelésüket tekintve aligha nevezhetõk elmaradottnak a népköztársaság hadseregével szemben: többnyire modern, amerikai kézifegyvereket és kiegészítõket használnak, illetve ezek helyileg gyártott változatait, származékait.

Szárazföldi harcjármûvek

Pusztító háborúval fenyegetõzik a világ legnagyobb hadserege - mi lesz a vége?

Fotó: Shutterstock

Tajvan szépen fel van szerelve szárazföldi harcjármûvekkel; több mint 2000 harckocsijuk és 4300 egyéb páncélozott harcjármûvük van, mellé még közel 500 önjáró löveget és 1100 vontatott löveget is fel tudnak vonultatni. Ezzel szemben a Kínai Népköztársaság 7700 tankot, 9000 egyéb páncélozott harcjármûvet, 2000 önjáró tüzérségi eszközt, 6000 vontatott löveget és 2000 rakétaindítót tud bevetni.

A páncélos haderõt vizsgálva elmondható, hogy egyik fél sincs a legkorszerûbb fegyverekkel felszerelve, hiszen a tajvaniak többnyire 70-es, 80-as évekbeli, amerikai M60-as harckocsikat és ezek modernizált, helyi változatait, illetve M113-as páncélozott szállító harcjármûveket használnak, míg a kínaiak többnyire helyileg összerakott és felturbózott T-72-es származékokat rendszeresítettek, melyek mellé modernebb, saját fejlesztésû páncélozott szállítókat tudnak bevetni. Mindkét oldal rendelkezik ráadásul jelentõsebb számú kétéltû harcjármûvel is.

Légierõ

Pusztító háborúval fenyegetõzik a világ legnagyobb hadserege - mi lesz a vége?

Fotó: Shutterstock

A két kínai hadsereg közti konfliktusban jelentõs szerepet venne ki a légierõ és bár a Népi Felszabadító Hadsereg légiereje jelentõsen több, sok esetben korszerûbb repülõgéppel (kifejezetten korszerûnek számít például a Senjang FC-31-es vagy a Csengdu J-20-as) van ellátva, Tajvan nagyon komoly lég- és rakétavédelmi kapacitást épített ki, melynek részét képezik többek közt amerikai Patriot védelmi rendszerek is, melynek PAC-3-asra fejlesztését megkezdte a kvázi-szigetállam. Emellé ráadásul Phalanx AI-vezérelt védelmi rendszerekkel is ellátná Tajvan rejtett, részben földalatti légi támaszpontjait.

A GFP adatai szerint egyébként szállító- és gyakorlógépekkel együtt a kommunista Kínának 3000 repülõje és 1000 helikoptere lehet, míg Tajvannak 850, illetve 340.

Víz, rakéták, terep, összegzés
< elõzõ oldal 1 2

Haditengerészet

Pusztító háborúval fenyegetõzik a világ legnagyobb hadserege - mi lesz a vége?

Fotó: Shutterstock

A régióban zajló konfliktusban a légierõ mellett kétség kívül nagyon fontos szerepet játszana a haditengerészet is, ezen a téren azonban a Kínai Népköztársaság jelentõs számbéli fölénnyel bír 714 hajójával, mely ellen Tajvan 87 hajót tudna mozgósítani. A kínai flotta ráadásul repülõgép-hordozóval is rendelkezik, ami a légierõ hatótávolságát és bevethetõségét jelentõsen növeli.

Nagy hatótávolságú rakétafegyverek, tömegpusztító fegyverek

Pusztító háborúval fenyegetõzik a világ legnagyobb hadserege - mi lesz a vége?

Fotó: Shutterstock

Nagyon valószínû, hogy egy Tajpej-Peking konfliktusban nem alkalmazna egyik fél sem tömegpusztító fegyvereket, hiszen a kommunista kormánynak nem célja, hogy elpusztítsa a saját népének tekintett tajvani lakosságot, a Kínai Köztársaság pedig nem rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel. Mindkét fél rendelkezik viszont szép számmal ballisztikus- és cirkáló rakétákkal és alkalmazná is ezeket, hiszen alig 180 kilométernyi tenger választja el a kínai partokat Tajvantól. Egy amerikai jelentés szerint Kína körülbelül 2000 ballisztikus rakétával rendelkezik; ha Kína megtámadja a "renegát tartományt," nagyon valószínû, hogy a PLARF Tajvan kommunikációjának, légierejének és vezetésének megbénításának céljával ballisztikus rakéták százait lõné a szigetre. Tajvan rakétái fõleg a népköztársasági hajók ellen lennének hatékonyak, de rendelkeznek már olyan, nagy hatótávú rakétákkal is, melyekkel kontinentális célpontokat is ki tudnak lõni.

Terepviszonyok

Pusztító háborúval fenyegetõzik a világ legnagyobb hadserege - mi lesz a vége?

Fotó: Shutterstock

Ha Peking Tajvan uralom alá vételére pályázik, a zord terepviszonyokkal is számolniuk kell: nemcsak a gyakran ködös, viharos Tajvani-szoroson kell átkelniük, hanem a sziget vulkanikus hegyeivel, sûrû erdeivel is meg kell küzdeniük. Egy kellõen motivált haderõ jelentõs ellenállást tud támasztani a partok védelmekor és késõbb a megszálló katonákkal szemben a szigeten belül is.

Összefoglalás

Kína rendelkezik a világ legnagyobb hadseregével, a GFP indexe szerint ez egyszerre a világ harmadik legütõképesebb hadereje is, míg Tajvan alig 24. a listán. A kvázi-szigetállam ráadásul nem tagja a NATO-nak, sõt, még az ENSZ-nek sem, az Egyesült Államok viszont az 1979-es Taiwan Relations Act értelmében beavatkozhat a konfliktusba, ha azt látja, hogy ez indokolt.

Ha Peking támadást indít a "renegát tartomány" visszaszerzéséért, a hadjárat kibertámadások, ballisztikus rakétatámadások és bombázások sorozatával indul majd, mellyel a tajvani hadsereg infrastruktúráját igyekeznek majd tönkretenni, majd megindítják a partraszállást, melyben akár több százezer katona is részt vehet. Ha támadásra kerül sor, jó eséllyel ez meglepetésszerûen történik majd, hiszen Peking még azelõtt az uralma alá akarja majd hajtani a szigetet, mielõtt a nemzetközi közösség érdemben reagálni tud.

A Népi Felszabadító Hadserege azzal számol, hogy 1-2 hét alatt legyõzik Tajvant és megszállják a sziget nagyobb városait, a valóságban azonban ennél lényegesen több idõbe is telhet a népköztársaság gyõzelme, ha a köztársasági katonák hajlandóak kitartani és elõnyükre tudják fordítani a sziget sajátos terepviszonyait. Tényleges gyõzelmi esélye viszont nem sok van Tajvannak, hacsak nem avatkozik be a konfliktusba az Egyesült Államok - az ország jelenlegi politikáját és gazdasági érdekeit tekintve erre nem igazán apellálhat a tajpeji kormány.

Kérdés persze eleve az is, hogy Hszi Csinping mennyire akarja valójában erõszakkal maga alá gyûrni a tajvaniakat, bár beszédében elsõsorban a tajvani szeparatistákkal és külföldi támogatóikkal (értsd: USA) szembeni fellépést ígért, az elõbbi egy olyan tág kategória, melybe akár a szigetország teljes lakosságát is tartozhat, ha a kommunista párt úgy ítéli. Reméljük azonban, elsõsorban mindkét fél továbbra is békés együttélésre törekszik majd, hiába nevezte a kínai elnök "elkerülhetetlennek" Tajvan visszacsatolását a kontinentális adminisztrációhoz.

Források: Global News, Global Firepower, CSIS (1, 2), Rand.org, Army Recogntion, The Drive, Business Insider, South China Morning Post, Lawfare Blog, Wikipedia, Foreign Policy.
Link