Egy új egyezménnyel kiszorítják a NATO-t a Kaszpi-tengerrõl
Irta: Posta Imre - Datum: 2018. August 12. 16:32:09
Egyezményt írt alá vasárnap a Kaszpi-tenger jogi státuszáról a kazah, az orosz, az iráni, az azeri és a türkmén elnök vasárnap a kazahsztáni Aktauban.
Teljes hir
Egyezményt írt alá vasárnap a Kaszpi-tenger jogi státuszáról a kazah, az orosz, az iráni, az azeri és a türkmén elnök vasárnap a kazahsztáni Aktauban.
A Kaszpi-tenger menti országok által 22 évi egyeztetést követõen elfogadott dokumentum értelmében a vízfelület jelentõs része a felek közös használatában marad, a tengerfenék és az altalaj mélyének megosztásáról a szomszédos országok a nemzetközi jog alapján állapodnak meg. A megállapodás értelmében a felek a területi vizeiket 15 tengeri mérföldre, a halászati övezetüket pedig további 10 tengeri mérföldre terjeszthetik ki.
Az egyezmény kizárja a régión kívüli országok katonai jelenlétét a tengeren, amelynek biztonságáért és erõforrásainak kezeléséért az öt partmenti állam felelõs. Az egyezmény értelmében hajózni, halászni, tudományos kutatást folytatni és csõvezetéket lefektetni a felek által egyeztetett szabályok alapján lehet. A jelentõs projektek megvalósításakor figyelembe kell venni a környezetvédelmi tényezõt, a Kaszpi-tenger ökológiai rendszerében okozott kárért az összes fél felelõs.
Ilham Aliyev azerbajdzsáni, Haszan Róháni iráni elnök, Nurszultan Nazarbajev kazah államfõ, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gurbanguly Berdimukhammedov türkmén elnök (b-j) a Kaszpi-tenger menti országok csúcstalálkozóján a kazahsztáni Aktauban 2018. augusztus 12-én. A kazah, az orosz, az iráni, az azeri és a türkmén elnök egyezményt írt alá a Kaszpi-tenger jogi státuszáról. (MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Alekszej Nyikolszkij)
A határozatlan idõre szóló egyezmény az összes részes állam parlamenti jóváhagyása és a ratifikációs okmányok letétbe helyezése nyomán lép majd érvénybe.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a szertartáson azt hangoztatta, hogy a tenger jogi státusának rendezése alapot teremtett az öt állam együttmûködésének elmélyítéséhez. Rámutatott, hogy az ehhez szükséges szabályozási keretet az egyezmény mellett további hat gazdasági, közlekedési és biztonsági szakmegállapodás biztosítja, amelyeket a felek az egyezményen kívül aláírtak.
Haszan Róháni iráni államfõ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezmény nem állapít meg végleges elválasztó vonalakat a tengeren, ezért ezek ügyében folytatni kell a tárgyalásokat. Hangsúlyozta, hogy a dokumentum a nem kaszpi országoknak megtiltja a bázisok létrehozását, a repülõgép-hordozók, tengeralattjárók és harci repülõgépek odairányítását, valamint az idegen országok tulajdonában álló terhek szállítását is.
Róháni ki nem mondottan arra célzott, hogy Aktauban a NATO átrakodási pontot üzemeltet, miután Kazahsztán engedélyezte az Egyesült Államoknak, hogy a kikötõt felhasználja az Afganisztánba irányuló katonai szállításokhoz.
Az iráni elnök közölte, hogy a Kaszpi-tenger-menti országok támogatják az iráni nukleáris programról megkötött sokoldalú megállapodás fenntartását azt követõen is, hogy az Egyesült Államok abból kilépett.Link