Átírhatja az emberiség történetét egy õsi kínai koponya
Irta: Posta Imre - Datum: 2017. November 16. 19:36:05
Már át is írta...de melyiket? Kutatók egy csoportja egy 260 000 éves koponyát, a dali ember maradványát elemezték. A koponya sok szempontból hasonlít a legkorábbi ismert Homo sapiens leletekre, igaz, ezen maradványoktól igen távol került elõ.
Teljes hir
Már át is írta...de melyiket? Kutatók egy csoportja egy 260 000 éves koponyát, a dali ember maradványát elemezték. A koponya sok szempontból hasonlít a legkorábbi ismert Homo sapiens leletekre, igaz, ezen maradványoktól igen távol került elõ.
Az 1978-ban felfedezett dali ember különlegessége a lelõhelye. A koponyához hasonló maradványok eddig csak Marokkóban kerültek elõ, a dali embert azonban Afrikától igen távol, a közép-kínai Senhszi tartomány területén találták meg. Éppen ezért a koponya arra utal, hogy a modern emberek felmenõi nem kizárólag Afrikában jelentek meg, hanem a Föld egyéb pontjain is.
Napjainkban a legelfogadottabb elmélet szerint a Homo sapiens megközelítõleg 200 000 éve alakult ki Afrikában. A rendelkezésre álló régészeti adatok alapján azok, akikben nem mutatható ki a tiszta afrikai eredet, egy adott Homo sapiens populációtól származnak. Ez a csoport 120 000 éve hagyta el Afrikát.
Amikor a kutatók azonosították a dali koponyát, elõször azt hitték, hogy egy másik emberi fajhoz, a Homo erectushoz tartozik. Ez az õsi rokonunk nagyjából 2 millió éve alakult ki, és egészen 100 000 évvel ezelõttig fennmaradt Afrika, Ázsia és Európa bizonyos részein.
1981-ben aztán Hszincsi Vu, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa felfedezte, hogy több jelentõs hasonlóság is van a dali ember és a modern emberek között. A szakértõ akkor arra jutott, hogy a Homo sapiens és a Homo erectus egyes DNS-ekben egészen biztosan megegyezett.
Vu elméletét azonban az 1980-as években elutasították. Most, több mint 30 évvel késõbb a szakember a Texasi A&M Egyetem kutatójával, Sheela Athreyával ismét tanulmányozta a koponyát.
Ha csak a marokkói koponyákat találtuk volna meg, de a dali koponyát nem, lenne értelme továbbra is azt hinni, hogy minden modern ember Afrikában fejlõdött ki
– mondta Athreya a New Scientistnek.
A szakértõ hozzátette, a hasonlóságok azt mutatják, hogy a korai emberek nem éltek genetikailag elszigetelten a világ más részeitõl. A kutató szerint a génáramlás többirányú lehetett, így a mai európaiak és afrikaiak egyes vonásai ázsiai eredetûek.
Az új eredmények alapján Vu és Athreya egyenesen úgy vélik, hogy jellegzetességeink egy része Kelet-Ázsiából származik, Afrikába pedig csak késõbb érkezhettek meg felmenõink.
Nem kérdés, hogy a kutatók elképzelése hatalmas szakmai vitát fog kiváltani. Ha azonban újabb bizonyítékokkal is sikerül alátámasztani a hipotézist, úgy komoly hatással lehet az emberi evolúcióról kialakított képre.
(Via: IFLScience, kiemelt kép: estt/Thinkstock)
Link