Baranyai-terv: reális esély a kormányváltásra
Irta: Lica - Datum: 2018. January 13. 19:50:27
Egy jó terv ideológiai alapon történõ kisiklatása. Kikbõl áll a háttérkormány ?
Teljes hir
A Baranyai-terv alapján összehozható a kormányváltáshoz szükséges 3 millió szavazat.
Modellezés igazolja, hogy a Baranyai-terv szerinti érdekalapú szavazóbázis létrehozásával 87 %-os eséllyel legyõzhetõ a FIDESZ a 2018-as választáson. Az érdekalapú szavazóbázis 3-5 hónap alatt összehozható és legalább 100 egyéni választókerületben biztosíthatja a gyõzelmet.
Amikor a választók többsége fásult, közönyös, passzív, nem vagy csak nagyon nehezen mozgósítható, akkor kevésnek bizonyul a Ludas Matyi adó ötlete vagy a Fizessenek a gazdagok kampányszlogen. De a Ti dolgoztok, Õk lopnak témájú plakátok se hergelik kellõen a választókat, nem hoznak újabb voksokat. Az új és még újabb kampányötletek, vidéki kampánygyûlések sem hozzák a várt eredményt, láthatóan nincs lényeges változás a pártok támogatottságában.
Ebben a helyzetben egyetlen esély marad a mozgósításra, a választót közvetlenül érintõ érdekalapú kampány, aminek viszont megvannak a maga szabályai. A Baranyai-terv egy ilyen lemodellezett érdekalapú kampány programját és forgatókönyvét tartalmazza. Ennek részletei az alábbiakban olvashatók.
2018-ban arról dönthetnek a magyar választók, hogy folytatódjon ami most van vagy legyen változás. Ha Ön a változás híve, akkor elolvassa a Baranyai-terv részletes ismertetését és így eldöntheti, hogy támogatja, kiáll mellette vagy arra érdemtelennek tartja.
A Baranyai-terv üzenete:
EGY ÉLETED VAN ÉS EGY SZAVAZATOD! ARRA SZAVAZZ, AKI JOBBÁ TEHETI AZ ÉLETED!
TE VAGY A FONTOS! ÁLLJ KI MAGADÉRT!
VÁLASSZ! HOGY LEGYEN? NEKED MAGASABB NYUGDÍJ VAGY NEKIK ÚJABB STADION!
JOBBAT AKARSZ? SZAVAZZ A VÁLTOZÁSRA! AMI NEKED JÁR NE MÁS TEGYE ZSEBRE!
ARRA SZAVAZZ, AKI MAJD MEGSZAVAZZA A NYUGDÍJAD EMELÉSÉT!
HIDD EL, HOGY JÁR NEKED:
JOBB ÉLET!
JOBB FIZETÉS!
JOBB NYUGDÍJ!
JOBB KORMÁNYZÁS!
A jelenlegi felmérések szerint a vidéki és budai választókerületekben elképzelhetetlen az ellenzéki gyõzelem. A Baranyai-terv szerinti kampánnyal viszont Budán és vidéken is mozgósítható az érdekalapú szavazási hajlandóság és minden egyéni választókerületben legyõzhetõ a FIDESZ jelöltje.
A Baranyai-terv kidolgozója Baranyai József
Baranyai József alapította meg a JDM Mozgalmat , majd a JDM mozgalomból születõ JDP - JÓLÉT ÉS DEMOKRÁCIA PÁRT - pártot, amelynek vezetõje lett. A 2018-as választásra készülõ pártok közül jelenleg még csupán a JDP tárt jövõképet és a felzárkózásra esélyt adó programot a választók elé.
A JDP programja bemutatja, hogy a JDP hogyan képzeli el Magyarország jövõjét, a nagyléptékû fejlõdést, az életszínvonal gyors emelkedését, a modern oktatást, a nívós egészségügyi ellátást, az uniós politikát, Magyarország helyét és szerepét a gyorsan változó világban. A JDP programja a GOVINFO és a ZINFO portálon olvasható.
A JDP alapítója - a Baranyai-terv kidolgozója - Baranyai József többek között A rendszerváltás titkos forgatókönyve, az Egy modell Magyarországnak címû könyv írójaként ismert. Eredeti foglalkozása mérnök, de mint író és stratégiai tervezõ vált ismertté például olyan mûveivel mint az interneten is elérhetõ - rvaltas.hu - Rendszerváltás magyar módra és a - bmodell.hu - alatt elérhetõ B-modell.
Baranyai József dolgozta ki a magyar viszonyokra alkalmazható nagyléptékû fejlõdés modelljét, aminek alkalmazásával pár év alatt beérhetnénk, sõt megelõzhetnénk a térség országait gazdasági teljesítményben és növekedésben. A B-modell szerinti fejlõdési úton haladva felzárkozó és nem leszakadó pályán mozogna az ország, mint 2010 óta is teszi. Pár év alatt ismét éllovasok lehetnénk. A FIDESZ 2010 elõtt érdeklõdött Baranyai József modellje, a B-modell iránt, de volt egy feltétel. Baranyai József vállalta, hogy belép a Fideszbe, ami 2009 decemberében meg is történt.
Baranyai József szellemi mûhelye és gazdaságszervezéshez értõ személyekbõl összehozott csoportja vállalta, hogy 2010 és 2015 között megszervezi és létrehozza a Magyarország számára legalább 50 %-os gazdasági növekedést biztosító két nagyprojektet. A teszteléshez alkalmas minta kialakításához Baranyai József 1 milliárd forintot - egyetlen nemzeti konzultáció ára - kért Orbán Viktor miniszterelnöktõl.
Végül semmi nem lett semmi belõle, mert ideológiai okból kizárták, hogy Magyarország a szolgáltatások sokféleségének nagy tömegû értékesítése révén érjen el rövid idõ alatt 50 %-os vagy akár ennek a dupláját kitevõ gazdasági növekedést. Orbán számára szimpatikusabb volt Matolcsy György gazdaságfilozófiája, a termelésen alapuló munkaalapú rendszer, bár válaszában még azt írta Baranyai Józsefnek, hogy késõbb dönt a B-modell alkalmazásáról. Ami tény, hogy Baranyai József modellje a szolgáltatást helyezte elõtérbe, a szolgáltatások nagy tömegû értékesítése révén akarta megvalósítani az ugrásszerû gazdasági növekedést, Orbán pedig a termelést favorizálta, célul kitûzve, hogy Magyarország legyen a térség termelési központja.
Ez is alapot jelentett a mellõzésre, de Baranyai József igazi bûne az volt az Orbán-kormány szemében, hogy Baranyai József egy elemzésében megírta a miniszterelnöknek, hogy ez a munkaalapú rendszer, a csak a termelésre fókuszáló gazdaságfejlesztés, az összeszerelõ üzemek létesítésére alapozott gazdasági növekedés nem lesz képes biztosítani azt a gazdasági teljesítményt, ami Magyarország felzárkózást biztosító pályára történõ állításához szükséges.
Baranyai Józsefnek igaza lett. Magyarország 2010 óta is a leszakadás pályáján mozog. 2010 és 2015 között az egy fõre jutó magyar GDP és a viszonyítási alapnak tekintett egy fõre jutó német GDP között 900 euróval nõtt a távolság. Ennyivel nõtt a leszakadás. Magyarország jelenleg is leszakadó pályán halad és egyre nõ a szakadék Magyarország és az EU fejlett országai között. Egyedül a B-modell alkalmazásával állítható felzárkózó pályára Magyarország.
Az kimondottan az Orbán-kormány hibájának, egyben felelõsségének mondható, hogy nem biztosította a magyar viszonyokra kidolgozott nagyléptékû fejlõdés, a B-modell teszteléséhez szükséges minta létrehozásához a forrást, az 1 milliárd forintot.
Baranyai József közel 2 évig volt a FIDESZ tagja. Az elválás okát felesleges magyarázni. Baranyai József a liberalizmus kérdésében is határozott álláspontot képvisel. Szerinte létezik tiszta magyar liberalizmus, melyet a nagy magyar elõdök is vallottak. Ennek körét és tartalmát pontosan meghatározta a B-modell címû mûvében. http://bmodell.hu/
A Baranyai-féle 5 pontos magyar liberalizmus nem a szitokszóként ismert liberalizmus, hanem a magyarok 5 szabadságára épülõ támadhatatlan, tiszta liberalizmus.
Szabadnak születni.
Szabadon élni.
Szabadon cselekedni.
Szabadon szólni.
Szabadon választani.
Az 5 szabadságra épülõ magyar liberalizmus nélkül nincs demokrácia. És nem csupán költõi kérdés, hogy az illiberális rendszer a magyarok melyik szabadságát venné el vagy korlátozná az ötbõl?
A JDP számára idegen és elfogadhatatlan az illiberális munkaalapú rendszer filozófiája és szellemisége. De elfogadhatatlan és idegen azok számára is, akik igazi polgári Magyarországot akarnak. Olyan polgári Magyarországot, ahol a polgári életmóddal járó szabadság, demokrácia, a polgári életmódhoz szükséges jövedelem van. Ahol a rászorulóknak jár a társadalom lelkiismerete által elfogadható gondoskodás.
Érdekalapú szavazóbázis kell a kormányváltáshoz
A változás elindítója és mozgatórúgója általában a társadalmi elégedetlenség. Társadalmi elégedetlenség a közállapotok miatt, az alacsony bérek és nyugdíjak miatt. Társadalmi elégedetlenség a nehéz megélhetés, az ellenérzést kiváltó hatalomgyakorlás, a szabadságjogok megnyirbálása, a demokrácia korlátozása miatt. Magyarországon szinte mindegyik ok fennáll, a társadalmi elégedetlenség mégsem tükrözõdik a választói támogatottságot vizsgáló felmérésekben. A különbözõ kutatások azt mérik, hogy a magyar emberek többsége szerint rossz irányba mennek a dolgok és a magyar emberek 60-80 %-a elégedetlen. Ennek ellenére a felmérések szerint a kormánypárt utcahosszal vezet az ellenzéki pártok elõtt.
Mi a titka annak, hogy a Fidesz kormánya szinte bármit megtehet? Szembemegy a társadalom akaratával, intézkedéseivel ismétlõdõen szítja a társadalmi elégedetlenséget, 2 milliós szavazótábora mégsem csökken. Egyik érv az lehet, hogy hiányzik a jobbat felmutató alternatíva. De ha lenne ilyen ellenzéki oldalon, akkor is probléma van a hitelesség kérdésével. A társadalom nem felejtette el az " elmúlt nyolcévet " , amikor a megoldások helyett csak a problémák sokasodtak. Normál közállapotok esetén ezt halványítaná és lassan kimosná a köztudatból a feledés homálya, ám a kormány és kormánypárt hetente tesz arról, hogy ne így legyen.
Kevés olyan kormányzati vagy kormánypárti megnyilvánulás van, amelyben a mostani hibák felelõseként is ne Gyurcsány Ferencet és az MSZP-t neveznék meg. Eleve azzal indul az érvelés, hogy az Orbán-kormány csõdközeli állapotban vette át az országot és már az hatalmas csoda, elismerést érdemlõ tett, hogy itt tartunk és nem rosszabb a helyzet. Mindez hiába lenne cáfolható, a köztudatból nem kitörölhetõ. És ez így erõsen behatárolja a baloldali pártok esélyeit, fõként az MSZP választási esélyeit és hitelességét. Ha az MSZP olyan programmal állna elõ, ami rövid idõ alatt képes osztrák megélhetési viszonyokat teremteni, az említett ok miatt akkor se lenne esélye a választás megnyerésére. Ez modellezéssel is alátámasztható.
A JDP elemzése szerint az MSZP-nek a múlt terhe és a hitelesség kérdése miatt legfeljebb akkor lehetne 50 % feletti esélye, ha az MSZP és a vele összefogó ellenzéki pártok egy új név alatt indulnának - pl. SZÖVETSÉG név alatt - és elsõ körben egy kívülrõl jövõ független jelölt lenne miniszterelnök-jelölt. Botka pedig elfogadná, hogy õ csak a következõ körben lehet miniszterelnök.
De létezik egy másik érv is, amivel a dolgok állása és alakulása iránti közömbösség magyarázható. Akár tíz évre is tehetõ annak a szívós munkának az idõtartama , ami ahhoz kellett, hogy létrejöjjön Magyarországon az a megcélzott állapot, amikor a tények már nem számítanak és hangulatkeltéssel vezérelhetõ a választási akarat. Az alapszabály, hogy egy folyamatosan sulykolt ellenségkép, a veszély láttatása, a félelem permanens érzete tartsa egy táborban az erre fogékony választókat. Az országra és Európára törõ migránsok millióival való riogatás és persze a fõgonosz - Soros György - meg a háttérhatalmak nem szûnõ emlegetése.
Be kell égetni a választók tudatába, hogy akik most kormányoznak megvédenek bennünket, még Brüsszelnek is megálljt parancsolnak. 2010 óta életünk része az örökös harc és a permanens védekezés. A nép persze jobban örülne, ha vezetõink a nyomor, a szegénység ellen küzdenének, de a propaganda szerint ez már nem kérdés, mert valójában szárnyalunk. Minden területen jobban teljesítünk, már nem sok választ el bennünket a jóléttõl. Akik meg azt állítják, hogy nõ a nyomor és szegénység, és nem a felzárkózás, hanem a leszakadás jelenti a valós állapotot, azok Soros felforgató ügynökei, Brüsszel bérencei, akik a NER ellen dolgoznak. Eljutottunk oda, hogy a megtapasztalható valóság már nem képes felülírni a propaganda kreált valóságát. Sok választót már nem is érdekel a megtapasztalható valóság.
Ebben a helyzetben reménytelen kísérlet a programalapú meggyõzés. Vidéken pedig arra is kevés az esély, hogy eljusson az információ a megcélzott választókhoz. A figyelem középpontjában egyébként is a megélhetésért folytatott küzdelem áll, az hogy minden nap kerüljön étel az asztalra. A választói passzivitás, közöny, érdektelenség vonatkozásában változás csupán a személyes érintettség okán és vonalán érhetõ el. Ebben az érdekalapú szavazási hajlandóság motivációja jelentheti az egyik, pontosabban az egyetlen megoldást. Az érdekalapú szavazási hajlandóság motivációjával összehozható a választás megnyeréséhez szükséges 3 millió szavazat.
2018-ban a Baranyai-terv szerinti érdekalapú szavazóbázis létrehozásával 87 %-os valószínûséggel megnyerhetõ a választás. Az érdekalapú szavazóbázis 3-5 hónap alatt összehozható és legalább 100 egyéni választókerületben biztosíthatja a gyõzelmet.
Érdekalapú szavazási hajlandóság motivációja
Az érdekalapú szavazásra mozgósító üzenetek fõ mondanivalója: a választók szavazatukkal dönthetnek róla, hogy ne mások zsebébe kerüljön az ami nekik járna.
EGY ÉLETED VAN ÉS EGY SZAVAZATOD! HA A FOLYTATÁSRA SZAVAZOL NE VÁRJ TÖBBET MINT AMIT EDDIG KAPTÁL!
ÁLLJ KI MAGADÉRT! ARRA SZAVAZZ AKI JOBBÁ TEHETI AZ ÉLETED! AMI NEKED JÁR NE MÁS TEGYE ZSEBRE!
Az érdekalapú szavazóbázis legnagyobb célcsoportja a nyugdíjasok és járadékosok köre lehet. A modellezés szerint a 2,6 millió fõ nyugdíjas és járadékos közül csupán 1,6 millió fõ mozgósításával számolva, alapesetben 1,6 millió fõ szavazatára lehet számítani. Az szinte biztos, hogy a mozgósítható 1,6 millió nyugdíjas és járadékos mindegyike megnyer még egy fõt az ügye, érdeke támogatásához a rokonságból, gyerekei, unokái körébõl, baráti, ismerõsi körbõl. Ez újabb 1,6 millió szavazatot jelent, összeadva pedig már 3,2 millió szavazattal lehet számolni.
A valós lehetõségeket minimum értéken számítva, a mozgósítás hatékonyságát tudatosan alábecsülve már így rendelkezésre áll a választási gyõzelemhez szükséges 3 millió szavazat, úgy, hogy a plusz 1 fõ mozgósítását már az érdekelt nyugdíjasok, járadékosok végzik.
Az orbáni politika fõ vesztesei a nyugdíjasok. Az elmúlt évben 7,5 %-al emelkedtek a bérek, ebben az évben már 10 %-ot meghaladó bérnövekedésrõl beszélnek. A minimálbér 15 %-al emelkedik. Jövõre az életpályamodell bevezetésével 35-50 %-os béremelkedés jár együtt a kormány nyilatkozata szerint. Az alacsony magyar nyugdíjak viszont az elmúlt 10 évben annyit vesztettek értékükbõl, hogy a rezsi és a szûkös megélhetés fedezetére sem elegek. A lengyelek a legkisebb nyugdíj összegét - forintba átszámítva - 73 ezer forintra emelték. A legkisebb magyar nyugdíj összege 28.500.- forint. A románok úgy emelték a román nyugdíjakat 5,8 %-al, hogy nem volt infláció. A magyar nyugdíjakat inflációval azonos mértékben, 1,6 %-al emelték.
Ezen a helyzeten csak egy szociális jellegû, egységes és azonos összegû nyugdíjemelés segíthet.
A Baranyai-terv egységesen havi 20 ezer forintos nyugdíjemelést irányoz elõ. A havi 20 ezer forintos emelést a 2018-as kormányváltást követõen minden nyugdíjas és járadékos megkapja. A Baranyai-terv szerint lehetõség nyílik arra, hogy a folyamatos megélhetési gondokkal küzdõ nyugdíjasok helyzetén javítva, már 2017 decemberétõl számításba legyen véve egységesen havi 10 ezer forintos nyugdíjemelés, ami egy összegben 2018 júniusában, a kormányváltást követõen kerül kifizetésre.
Ez azt jelenti, hogy már a 2017 december hónapot is beleszámítva, 2018 júniusában minden nyugdíjas és járadékos egyösszegû kifizetésként 60 ezer forintot kap kézhez.
A Baranyai-terv szerint a 2018-as kormányváltás után be kell vezetni a megélhetési jövedelem fogalmát és adómentességét. A megélhetési jövedelem összegét 100 ezer forintban kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer forintig senki nem fizet jövedelemadót a bére után, ami 15 ezer forint bérnövekedést jelent minden munkavállalónak. Az automatikusan járó 15 ezer forintos bérnövekedés az alacsony jövedelmûek helyzetén érzékelhetõen javít, ugyanakkor a munkáltató részére nem jelent plusz kiadást.
A szabad nyugati világban, a fejlett országokban a megélhetési jövedelem adómentes. Ez egy olyan vívmány, amihez külföldön egy kormány se mert hozzányúlni. A jóléti államokban általában 1000 euró a megélhetési jövedelem.
A Magyarországon élõ 2,6 millió nyugdíjas és járadékos közül ha már 1,6 millió támogatja a Baranyai-terv szerinti programot, ez akkor is 1,6 millió érdekalapú egységbe szervezõdõ szavazót jelent. A modellezés szerint szinte biztos, hogy minden nyugdíjas és járadékos meg tud nyerni a helyzetén javító ügy illetve program támogatására még egy szavazót, így viszont már összesen 3,2 millió szavazattal lehet számolni. A 15 ezer forintos bérnövekedés is legalább 500 ezer érdekalapú szavazatot biztosíthat.
A Baranyai-terv szerinti érdekalapú szavazóbázis létrehozásával 2018-ban megnyerhetõ a választás.
A Baranyai-terv szerinti, innovációt, vállalkozást támogató intézkedések
A Baranyai-terv szerint mindenkire kell számítani, minden hasznos kezdeményezést, jó ötletet kell támogatni, ami elõbbre viheti az országot.
A Baranyai-terv szerint:
Évente 10 ezer induló vállalkozás kapna az államtól 1 millió forint vissza nem térítendõ támogatást, induló tõkét az új ötletek, új elképzelések megvalósításának elindításához.
Minden évben 1000 újítás, innováció kapna 1 millió forint vissza nem térítendõ kezdeti támogatást a megvalósításhoz, minták létrehozásához.
Minden évben 1000 egyetemista és fõiskolás kapna 1 millió forint vissza nem térítendõ támogatást új ötletek, új elképzelések megvalósításához.
Ez összesen 12 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetés számára, 5 milliárd forinttal kevesebbet mint amennyit a kvóta-népszavazásra költött a kormány és csupán töredékét a propagandára költött összegnek. A propagandára fordítandó keret jelentõs részét az innováció támogatására kell költeni, feltalálókat, újítókat támogatva ilyen módon.
A Baranyai-terv szerint 2018-ban azonnal hozzá kell kezdeni az egészségügy rendbetételéhez. A költségvetésben jelenleg is megtalálható az erre fordítható összeg. Az elõzetes kalkuláció alapján a három új európai szintû egészségügyi centrum valamint a meglévõ kórházak feljavítása 350 milliárd forintot igényel. A kalkuláció szerint egy szuperkórház európai szintû mûszerezettséggel és infrastruktúrával 70 milliárd forint. Maximum 2 év alatt megoldhatók az egészségügy problémái. 2 éven belül létre kell jönni az új egészségügyi centrumoknak, felszerelten mûködni kell az új szuperkórházaknak. Az orvosok és ápolók fizetését olyan szintûre kell emelni, hogy megálljon, minimálisra csökkenjen az orvosok és ápolók elvándorlása és alternatíva legyen a már külföldön dolgozók hazatérése azok számára, akik elfogadható anyagi feltételek megléte esetén szívesebben élnének itthon.
A nyugdíjemelés fedezete a költségvetésben
A Baranyai-terv szerinti nyugdíjemelésre és bérnövekedésre szükséges fedezet több mint duplája megtalálható a költségvetésben.
Magyarországon merõben más a gazdaság helyzete és a költségvetés helyzete. Amíg a gazdaság szerényen növekedett, addig a költségvetésben ugrásszerûen megnõttek a bevételek. Az Orbán-kormány egy dologban rendkívül hatékony volt, az új adók kitalálásában, bevezetésében, majd az adóbehajtásban is. Már fizetnek adót a pénzmozgás után, a földben lévõ vezetékek és csövek után, 60-féle különbözõ adó van és jönnek újabb adók is. Így például a házhoz szállítás utáni adó vagy a bevásárló központok ingyenes parkolása után fizetendõ adó. Az adóbevételek gyors és jelentõs növekedésben nyilván szerepet játszott az online pénztárgépek bevezetése és az elcsalt áfa becsatornázása a költségvetésbe, az áfacsalások kiiktatása is.
20015-ben 848 milliárd forinttal nõtt a költségvetés adóbevétele, 2016-ban pedig 490 milliárddal. Ez összesen 1338 milliárd forint. És az elõzõ években bevezetett új adókból keletkezõ jelentõs bevételnövekedését ebbe még nem is számítottuk bele. A költségvetés bevételeit növelõ további jelentõs tétel a külföldön dolgozó magyarok által hazautalt pénzbõl, fogyasztás, fogyasztási adók, pénzmozgás, stb. révén keletkezõ bevétel. 2014-ben az MNB adatai szerint 930 milliárd forintot utaltak haza a külföldön dolgozó magyarok, 2015-ben pedig már 1220 milliárdot. Ebbõl nem csupán az következik, hogy 2015-re, egy év alatt 30 %-al nõtt a külföldrõl hazautalt összeg nagysága, hanem az is, hogy egy év alatt 30 %-al nõtt azok száma, akik külföldre mentek dolgozni.
A külföldön dolgozó magyarok által hazautalt 1220 milliárd forintból nagyjából 600 milliárd forint bevétele van a költségvetésnek.
A 2015 és 2016 évi adóbevétel növekedés összege együtt 1338 milliárd forint, amihez jön még a külföldön dolgozók által hazautalt pénzbõl származó 600 milliárd forint, ez összesen közel 2000 ezer milliárd forint többlet, plusz a költségvetésben. Ezzel szembeállítható tételek a járulékcsökkentés és áfacsökkentés miatt kiesõ bevétel ennek ennek csupán kis része. Ami viszont nem mellõzhetõ tény, hogy a járulékcsökkentés és áfacsökkentés csak kis részben ér le az emberekhez.
2016 decemberében akkora többlet volt a költségvetésben, hogy a kormány csak decemberben 1040 milliárdot költött, osztott szét erre meg arra. A 2015 és 2016 évi adóbevétel növekedése összesen 1338 milliárd forinttal növelte a költségvetés bevételeit és ehhez jön hozzá a külföldön dolgozó magyarok által hazautalt 1220 milliárdból származtatható 600 milliárd forintos költségvetési bevétel, ami összesen 2000 milliárd forint költségvetési többletet jelent.Tehát a Baranyai-terv szerinti nyugdíjemeléshez és bérnövekedéshez szükséges fedezet többszöröse is megtalálható a költségvetésben a plusz bevételekbõl. A kérdés az, hogy kié lesz ez a pénz, a nyugdíjasoké vagy másoké, akik nem a rászorulók kategóriájába tartoznak?
2018 júniusában a 2,6 millió nyugdíjas és járadékos számára kifizetendõ 60 ezer forint összesen 156 milliárd forintot igényel a költségvetésbõl. Ez nem tétel a költségvetés számára, ennek harmadát kitevõ összegeket szinte havonta fizetnek ki ilyen vagy olyan, többször nem is hazai, hanem külföldi célokra. Ilyen például a Vajdaságnak adományozott 60 milliárd forint vagy a szlovéniai kikötõ, a koperi kikötõ fejlesztésére adott 60 milliárd forint magyar állami támogatás, hogy stabil kikötõje legyen magyar luxusjachtoknak. Az iráni atomerõmû gyártást támogató közel 30 milliárdos hitelkeretet nem is érdemes említeni.
A 2,6 millió magyar nyugdíjas és járadékos járandóságának havi 20 ezer forintos emelése éves szinten 624 milliárd forint többlet kiadást jelentene a költségvetésnek. Ez már most is bõven fedezhetõ lenne az elõbbiekben említett 2000 milliárd forint plusz költségvetési bevételbõl, de Varga Mihály nyilatkozatát figyelembe véve még egy plusz fedezetet jelenthet a költségvetés újabb 1100 milliárd forintos többletbevétele.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a várható gazdasági növekedés révén 1109 milliárd forinttal több adó folyik be majd a költségvetésbe. Ugyan említésre kerül az is, hogy több mint 200 milliárd forint megy majd el uniós programok többlettámogatására, és jelentõs összeg a Modern Városok program támogatására, de az a politikai szemlélet, elosztási politika kérdése, hogy ki legyen a kedvezményezett. Ki élvezzen elsõbbséget a támogatások elosztásakor, a kormány megalomániás projektjei, stadionok, a visszamondott olimpia létesítményeinek megépítése vagy az egyszeri életértéket képviselõ ember, a magyar emberek? A Baranyai-terv szerinti elosztási politika legfõbb kedvezményezettje az egyszeri életértéket képviselõ ember, a magyar emberek.
Jelentkezõ persze bõven van a Varga Mihály által bejelentett 1109 milliárd forint költségvetési bevétel elköltésére. E körben említhetõk például az egyes minisztériumok extra igényei is. Elsõ helyen említhetõ az Emberi Erõforrások Minisztériuma, akik 920 milliárd forinttal több pénzt igényelnek a költségvetésbõl, vagyis közel a másfélszeresét annak mint ami 2,6 millió magyar nyugdíjas és járadékos járandóságának havi 20 ezer forintos emeléséhez kellene éves szinten. Jogos a kérdés, ha a 2,6 millió magyar nyugdíjas és járadékos járandóságának havi 20 ezer forintos emeléséhez évi 624 milliárd forint kell, ami 2,6 millió magyar ember élethelyzetén jelentõsen javítana, akkor milyen célra igényel az EMMI 920 milliárd forint extra, többlet juttatást a költségvetésbõl, kiknek a helyzetén javítana ezzel? Nem a választás elõtti utolsó év költségvetésének kisöprése a cél?
A Miniszterelnökség 208 milliárd forint extra igénnyel lép fel, ennyivel szeretne többet költeni, holott a költésük már extra igény nélkül sem kevés és mértéktartó. Ugyancsak jelentõs extra igénnyel lépett fel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, õk 327 milliárd forinttal költenének többet. A különbözõ minisztériumok és egyéb állami szervek összesen 2060 milliárd forinttal többet szeretnének kapni a költségvetésbõl. Viszonyításképpen, ez akkora összeg, ami fedezné a 2,6 millió magyar nyugdíjas és járadékos jelenlegi járandóságának havi 60 ezer forinttal történõ emeléséhez szükséges éves összeget. És ez nem az ami a minisztériumok és állami szervek mûködéséhez szükséges tényleges kiadás, hanem az ezen felüli extra igényük, amivel többet szeretnének annál mint amit egyébként kapnak. 2060 milliárd forint elég lenne az egészségügy rendbetételére, az oktatás egy szinttel magasabb finanszírozására, az egészségügyi dolgozók és tanárok bérének valamint a rendvédelmisek bérének korrekt rendezésére, a Baranyai-terv szerinti nyugdíjemelésre és még maradna belõle pénz bérlakások építésének finanszírozására, a lakáshitelesek helyzetének rendezésére is.
És ha mindezt nem vennénk számításba, akkor is lenne megfelelõ forrás a 2,6 millió magyar nyugdíjas és járadékos járandóságának Baranyai-terv szerinti havi 20 ezer forintos emelésére és a 15 ezer forintos bérnövekedésre.
Nemrég olvashattuk, hogy a Budapest 2024 olimpiai projekt vezetõje azt nyilatkozta: ugyan a hét év múlva esedékes olimpiai játékokra vonatkozó pályázatot visszavonták, de a kormány megerõsítette azon szándékát, hogy a visszavonás ellenére minden tervezett versenyhelyszín elkészül. A beruházások között például szerepel például a Duna-partra tervezett Olimpiai Stadion is, hiszen Budapest bizonyosan fog még pályázni olimpiarendezésre. A költségvetésbõl a lemondott olimpia létesítményeinek megépítésére fordítandó összeg majd bõven fedezi a 2,6 millió magyar nyugdíjas és járadékos járandóságának havi 20 ezer forintos emeléséhez szükséges éves kiadást.
2018-ban a magyar nyugdíjasok és az õket támogató szavazók, valamint a 15 ezer forintos bérnövekedést és további dinamikus béremelést fontosnak tartó választók dönthetnek úgy, hogy azokra az egyéni képviselõkre szavaznak, akik programjában nem az olimpiai beruházások és létesítmények megépítése szerepel, hanem a magyar nyugdíjasok és járadékosok járandóságának havi 20 ezer forintos emelése, a 15 ezer forintos bérnövekedés és a bérek további dinamikus emelése.
Árnyékkormány
A JDP eredetileg a Baranyai-terv megvalósítását 5 pártból álló Szövetség keretében képzelte el. A koncepció szerinti 5 párt szövetségbe szervezése már az elsõ lépésben kudarcot vallott, erõsítve azt a véleményt, ha az összefogáson múlik a kormányváltás, akkor annak bekövetkezte csak a nagyon távoli jövõben képzelhetõ el vagy akkor se.
Így egyetlen lehetõség maradt, mégpedig az, hogy a Baranyai-terv megvalósítása a JDP-re hárul. A JDP a megvalósításhoz civil szövetségeseket keres. Civil személyeket, csoportokat, szervezeteket, akik a változás, a kormányváltás hívei, akik segítenek abban., hogy minél többen megismerjék a Baranyai-tervet. Akik közremûködnek, segítenek a Baranyai-terv szerinti kampány szervezésében, bonyolításában. A JDP nyitott arra is, hogy a JDP jelöltjei mellett civil személyek, csoportok, szervezetek is ajánljanak alkalmas képviselõjelölteket.
Már most látható, hogy a célok elérése végett, az eredményesség érdekében szükség van egy olyan központi irányító szervre, amely több és más mint egy párt vezetése, elnöksége. A feladat összetett: a kampány levezénylésén túl láttatni kell a kormányváltás utáni idõszakra vonatkozó jövõképet és meg kell gyõzni a választókat arról, hogy az Orbán-kormánynak van kormányzóképes alternatívája. Ehhez kevés egy kampánystáb, kevés egy pártigazgatóság, ehhez árnyékkormányra van szükség.
Ebbõl kiindulva a JDP árnyékkormány felállítását tervezi, az árnyékkormány megszervezésére és vezetésére felkéri Baranyai Józsefet, a JDP vezetõjét.
A JDP által felállítandó árnyékkormány feladata a kampány irányítása mellett, hogy elõkészítse a kormányváltás átmenetét. Az árnyékkormány keretében mûködni fog külügyi, gazdasági, egészségügyi és oktatási kabinet. A 2018-as kormányváltást követõen felálló kormány egyik alapvetõ feladata lesz az illiberális rendszer átállítása és egy a demokratikus normák szerint mûködõ rendszer jogi és intézményi kereteinek biztosítása. Még ennél is nagyobb kihívást jelent majd az új kormány számára a másik feladat, a magyar gazdaság felzárkózó pályára állítása. Olyan gazdasági modellre és gazdaságfejlesztésre van szükség, ami biztosítja a felzárkózáshoz szükséges gazdasági növekedést, és ennek révén elérhetõvé válik, hogy ne növekedjen a magyar és a referenciát jelentõ német egy fõre jutó GDP vonatkozásában a különbség, távolság, mint az történt 2010 és 2015 között, amikor is 900 euróval nõtt a leszakadás.
Az árnyékkormány feladata lesz, hogy bemutassa a magyar gazdaság jelenlegi valós helyzetét, azt, hogy valójában nem történt felzárkózási fordulat, mint azt a kormány és az MNB elnöke állítja. / A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján a miniszterelnök és az MNB elnöke dicsérte a magyar gazdaság teljesítményét, kiemelve, hogy felzárkózási fordulat történt és ez az Európai Unió fejlett országaihoz történõ felzárkózás fenntartható folyamattá vált. / Az EUROSTAT adataival egyértelmûen bizonyítható és igazolható valóság, hogy Magyarország a felzárkózás helyett a leszakadás fázisában van. Az árnyékkormány gazdasági kabinetjének feladata lesz, hogy megoldásokat mutasson be a folyamatos leszakadás megállítására. Megoldásokat mutasson be arra, hogy a 2017-ben pályázati úton kiosztásra kerülõ 2700 milliárd forint uniós támogatás - az uniós támogatás utolsó része, összege - ésszerû és hatékony felhasználásával miként lehetne megállítani a leszakadást és elindítani a valós felzárkózást, ami nem csupán a kormányzati propagandában, de az egy fõre jutó GDP adataiban is megmutatkozik.
Az árnyékkormány gazdasági kabinetje jóval a 2018-as választás elõtt bemutatja azokat a terveket és gazdaságfejlesztési megoldásokat, amik jóval nagyobb gazdasági növekedést tesznek lehetõvé és ami által lehetõvé válik a bérek és nyugdíjak gyors emelkedése és az életszínvonal valóban érzékelhetõ javulása. Az árnyékkormány által felvázolt perspektíva alapján pontosan látható lesz, hogy mikor lesz jobb és mitõl.
Az árnyékkormány külügyi kabinetjére hárul az a különösen nehéz, magas szintû diplomáciai képességet, felkészültséget és átlagon felüli stratégiai tudást igénylõ feladat, hogy az EU által akceptálható megoldást és érveket mutasson be a betelepítési kvóta szerinti elosztás vonatkozásában, másrészt tompítsa, hárítsa a jelenlegi kormány konfliktusokkal terhelt külpolitikája miatti ellenszenvbõl az ország helyzetére és jövõjére hátrányt jelentõ reakciók súlyát és következményeit.
Az árnyékkormány megbízatása a 2018-as választás napjáig tart. A JDP az egyéni képviselõjelöltjeit 2017 szeptemberében nevezi meg. A JDP miniszterelnök-jelöltje az árnyékkormány vezetésére is felkért Baranyai József. Baranyai József jelezte, hogy az árnyékkormány vezetését elvállalja, de arról még nem döntött, hogy választási gyõzelem esetén vállalja-e a kormányfõi teendõket. Amennyiben úgy dönt, hogy vállalja, akkor is azzal a feltétellel, hogy 2019 májusában lemond, valójában egy évig sem lesz hivatalban. Baranyai József indoka: 2019 májusában tölti be a 70 évet, ezt követõen nem akar naponta hivatalba járni, de tanácsadóként kész segíteni a kormány munkáját.
A JDP már a Baranyai-kormányt is szakértõi kormánynak tekinti és úgy gondolja, hogy a Baranyai József utáni kormányfõnek is szakértõi kormányt kell alakítani. A JDP által a kormányfõnek alkalmasnak ítélt személyekbõl összeállított 5 fõs névsor élén Dr. Magas István áll, a Corvinus egyetemi tanára. A JDP miniszterelnök-jelöltje a Baranyai-kormány utáni kormány élére: Magas István.
Magas István 65 éves, a Corvinus Egyetem professzora, tanszékvezetõ. Egyik fõ kutatási területe a fejlett országok ipar,- és külkereskedelem-politikája. Magas István a magyar vizilabda válogatott játékosaként ezüstérmes volt az 1972-es olimpián. Felsõfokon beszél angol, orosz, francia és spanyol nyelven. Jelenlegi oktatási területe: az Európai Unió gazdaságpolitikája, nemzetközi Intézmények és gazdaságpolitikák, pénzügyi globalizáció, gazdaságfejlõdés a fejlett ipari államokban. Több éven keresztül oktatott közgazdaságtant vendégtanárként az Egyesült Államok különbözõ egyetemein. Amennyiben Magas István nem vállalja a felkérést, úgy a JDP megnevezi a névsorban következõ jelöltet.
A JDP azt szeretné, ha Magas István már az árnyékkormány munkájába bekapcsolódva vállalná a külügyi kabinet vezetését, és az árnyékkormány külügyminisztereként a szükséges és lehetséges diplomáciai lépésekkel enyhítené a Magyarországra nehezedõ nyomást.
A JDP a kormányváltást követõ 2 évre dolgozott ki koncepciót. Ebben a két évben meg kell valósítani az illiberális rendszer átállítását és egy a demokratikus normák szerint mûködõ rendszer jogi és intézményi kereteinek biztosítását valamint a magyar gazdaság felzárkózó pályára állítását. 2020-ban, az akkori politikai helyzet ismeretében lehet dönteni a kormányzás folytatásáról vagy egy új választás kiírásáról. Az új választás már az új választási törvény alapján fog lezajlani.
A JDP új választási törvényre vonatkozó koncepciója szerint 250 fõre kell növelni az országgyûlési képviselõk számát. Ebbõl 100 fõ egyéni körzetben induló képviselõ, akiket a 100 egyéni körzetben egyfordulós választással választanak meg. A listás képviselõi helyek száma 100 fõre nõ, a bejutási küszöb marad 5 %. 50 parlamenti képviselõi hely pedig az egyéni jelöltekre leadott szavazatok országos összesítése alapján kerül elosztásra, itt nincs küszöb. Egy másik változat szerint 100 fõ egyéni körzetben induló képviselõt kétfordulós választás során választanának meg, 150 fõ pedig listás helyrõl jutna be a parlamentbe, a bejutási küszöb 4 % lenne. A JDP mellett nyilván más pártok, sõt civil szervezetek is elõállnak a saját javaslatukkal, végül ezek széleskörû megvitatását követõen áll össze majd az a változat, ami a parlament elé kerül.
A koalíciós együttmûködésre való hajlandóságot a 2018-as választási eredmények befolyásolják. A JDP nem zárkózik el - választási gyõzelme esetén sem - a koalíciós kormányzástól, ennek azonban van egy fontos alapfeltétele. Az ellenzéki pártok abban egyetértenek, hogy változásra van szükség, de a változás mikéntjét illetõen már merõben mások az elképzelések. A JDP csak olyan párttal lesz hajlandó koalícióról vagy bármilyen együttmûködésrõl tárgyalni, aki a JDP-hez hasonlóan európai értelemben vett demokratikus normákon alapuló rendszert és berendezkedést akar, nem tagadja a liberalizmust, annak minimumaként elismeri a Baranyai-féle 5 szabadságon alapuló magyar liberalizmus létezésének szükségességét és támadhatatlanságát. Továbbá egyetért abban a JDP-vel, hogy olyan gazdaságszerkezetre és gazdaságfejlesztésre van szükség Magyarországon, ami a jelenlegi leszakadó pályáról a felzárkózást biztosító fejlõdési pályára állítja a magyar gazdaságot, egyetért abban, hogy ez csak a B-modell alkalmazásával oldható meg. Erre nem is ismert más modell.
A rendszerváltás óta hivatalban lévõ kormányok egyike sem kezelte prioritásként a magyar gazdaság felzárkózást eredményezõ fejlõdési pályára történõ állítását és az erre alkalmas megoldások elvi vagy gyakorlati vizsgálatát. Mint már több kormányzati ciklusban is bebizonyosodott, a neoliberális gazdaságpolitika alkalmatlan a felzárkózáshoz szükséges gazdasági növekedés biztosítására. A kormányok ezer milliárdokat szórtak el értelmetlen és haszontalan, eredményt nem hozó támogatásokra, de 1 milliárd forintot nem adtak a felzárkózásra alkalmas gazdaságfejlesztési megoldások kis mintán történõ tesztelésére, kipróbálására. Eljutottunk oda, hogy a leszakadás már kritikus mértékû lett, a térségben szinte mindenben az utolsók vagyunk. Ez így nem mehet tovább. Csak olyan politikai erõ, olyan párt jelentkezzen kormányzásra, kormányzati szerepvállalásra, akinek van terve a felzárkózáshoz szükséges gazdasági növekedés biztosítására, van terve arra, hogy milyen fejlõdési pálya és milyen gazdaságszerkezet, milyen foglalkoztatáspolitika biztosíthatja Magyarország számára a felzárkózást.
Az ellenzékben lévõ pártok viszonyulása a Baranyai-tervhez egy vonatkozásban lehet azonos: a Baranyai-terv és az abban lévõ innováció, másrészt a dolgok együttállása valós esélyt jelenthet a változásra, a 2018-as kormányváltásra, ami a baloldali összefogás révén szinte biztosan nem teljesülne. Ez az állapot valószínûen egyszeri, megismételhetetlen helyzetet jelent. 2022-ra már lehet, hogy más, még kedvezõtlenebb jogi szabályozás lesz, mások lesznek a médiaviszonyok, de ami a lényeges, hogy 2022-ig újabb négy évet kell ellenzékben tölteni. Amennyiben 2018-ban bekövetkezik a változás a JDP Baranyai-terv szerinti érdekalapú szavazóbázisának köszönhetõen és létrejön a kormányváltás, a jelenleg ellenzékben lévõ pártok számára is merõben új helyzet áll elõ. Minden megváltozik, új rendszer jön, új választási törvény és ami a részletek taglalása nélkül kiemelten említhetõ, hogy 2022 helyett, akár 2020-ban jöhet új választás. Nem létezhet olyan ellenzéki párt, politikai erõ, akinek ne állna érdekében ez a változás.
És a végsõ konklúzió: ismert a Baranyai-terven kívül bármilyen más elképzelés, koncepció, lehetõség, amely elhozza a mindenki számára fontos változást? A változásban érdekelt minden személynek, csoportnak, szervezetnek, politikai erõnek érdeke, hogy segítse a Baranyai-terv megismertetését, szót emeljen a Baranyai-terv mellett és a maga lehetõségeivel segítse a Baranyai-terv megvalósulását.
Betelepítési kvóta
Minden magyarországi politikai erõnek tiszteletben kell tartani a magyar emberek döntését
Minden magyarországi politikai erõnek tiszteletben kell tartani a magyar emberek döntését, arra vonatkozóan is, hogy kikkel nem akarnak együtt élni. A magyar emberek nem akarnak betelepítést, a politikának ezt a döntést kell érvényesíteni, úgy, hogy Magyarország érdekei lehetõség szerint ne sérüljenek és ez az elérhetõ legkisebb fokú ellenérzést gerjessze Magyarország irányába.
AZ Orbán-kormány az etnikai arányok megváltozásának veszélyére hivatkozva utasítja el a betelepítést, ami nehezen védhetõ érv, amikor arra hivatkoznak, hogy valójában egy migráns sem akar Magyarországon maradni. A migránsok célországa: Ausztria, Németország és Svédország.
Magyarországon a betelepítési kvóta illetve a migránsok vonatkozásában ránk ömlõ információból kevés a hiteles, valós helyzetet bemutató információ, a nagyobb rész a politikai érdeket szolgáló propaganda. A JDP álláspontját a valós helyzet részletes tanulmányozása alapján és Magyarország lehetséges mozgásterének figyelembe vételével alakította ki.
A JDP külpolitikai stábja szerint a betelepítési kvóta vonatkozásában a magyar emberek döntésének érvényesítésére - arra vonatkozóan, hogy nem akarnak migránsokkal együtt élni - nem egy, hanem két lehetõség van.
1./ A betelepítési kvóta végrehajtását nem tagadja meg az ország, de nem is hajtja végre. Az Európai Unióban ez az alkalmazott gyakorlat az érintett többi ország vonatkozásában. Eddig a kvóta szerint betelepítés 10 %-ban került végrehajtásra. A betelepítésre kötelezett országok Magyarország kivételével nem tagadták meg a betelepítést, de nem is hajtották végre. Így aztán létezhet az a kettõsség, hogy az EU hivatkozott értékei és normái sem sérülnek a betelepítés nyílt megtagadásával, ám a betelepítés mégsem kerül végrehajtásra. Az Európai Unió tolerálja ezt a viszonyulást, senkit nem fenyegettek szankcióval. De nem is lehet, hiszen az Unió többsége, az EU-t alkotó országok többsége ezt a megoldást választotta - Magyarország kivételével - és nyilván nem fog önmaga megbüntetésére, önmaga ellen szavazni.
2, / A kvóta szerinti betelepítés megtagadása. Magyarország azzal, hogy a betelepítés nyílt megtagadását választotta a szavazati jog megvonását, felfüggesztését, másrészt az uniós támogatás megvonását kockáztatja. Magyarország egyedül van ebben a helyzetben. Az EU szemszögébõl nézve ez nyílt szembeszegülés az EU közös akaratával, közös döntésével. Egyenértékû azzal, mintha Magyarország kinyilatkoztatná, hogy ugyan amikor belépett az EU közösségébe vállalta, hogy aláveti magát a közös döntéseknek, ám most meggondolta magát és szabályt szeg.
Amikor a nemzeti konzultáció kérdéseit megfogalmazták, akkor valójában két kérdésre kellett volna a magyar emberektõl választ kérni. Az egyik kérdés az lehetett volna, hogy Magyarország azt a megoldást válassza mint az EU más tagállamai, hogy nem tagadja meg a betelepítést, de nem is hajtja végre. A másik kérdés pedig arra vonatkozhatott volna, hogy Magyarország az EU-ban egyedüli országként megtagadja a betelepítést, vállalva azt, hogy az EU hivatkozott értékeit és normáit megsérti a betelepítés nyílt megtagadásával és nem hajlandó elfogadni az EU közös döntését és nyíltan megtagadja annak végrehajtását, ami szankciókat vonhat maga után.
Igen fontos, ám elhallgatott, a híradásokban nem vagy keveset szereplõ tény, hogy az EU felajánlott egy olyan méltányos megoldást Magyarország számára, hogy Magyarország a betelepítés nyílt megtagadása helyett álljon elõ olyan érvvel, indokkal, amely méltányolható és erre tekintettel mellõzhetõ a Magyarország esetében a kvóta szerinti betelepítés.
A JDP ebbõl kiindulva fogalmazta meg azt az Európai Unió által elfogadható és az uniós szolidaritás elvét nem sértõ indoklást, amit majd a JDP árnyékkormányának külügyi kabinetje egyeztet.
Magyarország védi az Európai Unió déli határát, ehhez mûszaki és élõerõs határvédelmet biztosít, úgy, hogy nem kér támogatást hozzá az Európai Uniótól.
A mûszaki és élõerõs határvédelem ellenére is naponta jelentõs számú migráns lép át a magyar határon, akikkel a magyar hatóságoknak foglalkozni kell. Ez havonta jóval nagyobb létszámot jelent mint a betelepítési kvóta alapján Magyarországra érkezõ migránsok száma lenne.
Magyarország speciális helyzetébõl adódóan - a magyar határ az EU déli határa - Magyarország nem tudja elkerülni, hogy a magyar határon illegálisan átlépõ migránsok legyenek folyamatosan magyar területen, akiknek létszáma folyamatosan meghaladja a betelepítési kvótában megjelölt létszámot. A szerb-magyar határon átjutó migránsok száma a dupla kerítés miatt ugyan közel nullára csökkent, viszont emiatt jelentõsen nõtt a román-magyar határon Magyarország területére belépõ migránsok száma. Az Európai Unió más, külsõ eus határral nem rendelkezõ tagállamai esetében ilyen helyzet nem áll fenn.
Az Európai Unió dupla terhet rakna Magyarországra azzal, ha az illegális határátlépés révén Magyarországon tartózkodó migránsok mellé a betelepítési kvóta szerinti migránsokat is be kellene fogadni a magyaroknak. Ez az uniós szolidaritás elvére hivatkozva sem elvárható aránytalan tehermegosztást jelentene. Az illegális határátlépés miatt magyar területen tartózkodó migránsok száma folyamatosan meghaladja a betelepítési kvótában megjelölt létszámot, akiknek ellátásáról, szállásáról, élelmezésérõl folyamatosan gondolkodni kell.
Magyarország az Unió déli határának védelmével és a EU déli határán illegálisan átlépõ és Magyarország területén tartózkodó migránsok helyzetének kezelésével olyan mértékû terhet vállal, ami mellé nem tud a betelepítési kvóta alapján migránsokat befogadni. Magyarország nem tud dupla tehertételt vállalni.
Magyarország megbízhatóan biztosítja az Európai Unió déli határának védelmét. E nélkül, ennek hiányában, Ausztriának, Németországnak és más, a migránsok kedvelt célpontjainak számító tagállamnak napi több ezer, több száz migráns beáramlásával és az ennek révén elõállt helyzet kezelésével kellene számolni.
Ha Magyarország csupán egy napra vagy egy hétre könnyítene a határõrizeten, akkor több tízezres menetoszlop indulna meg Ausztria és Németország irányába.
Németország, Ausztria, Svédország határozott kérése Magyarország felé, hogy biztosítsa az uniós magyar határ erõs védelmét.
A JDP külpolitikai stábja a JDP álláspontjával összefüggõen Angela Merkel német kancellár 2017 április 25-i nyilatkozatát emelte ki: Az Európai Unió jövõjét meghatározó, kulcsfontosságú ügy az Unió külsõ határainak, a szabadság és a biztonság területének védelme, a belsõ határellenõrzés nélküli övezet megõrzése.
A JDP szövetségesei
A JDP a civilek között keresi szövetségeseit. A JDP szövetségesei lehetnek személyek, csoportok, szervezetek. A JDP szövetségesei lehetnek azok, akik a változás, a kormányváltás hívei, de azok is akiket nem érdekel a politika csak jobb életet, jobb fizetést, jobb nyugdíjat szeretnének.
A JDP számít a szövetségeseire és a JDP szövetségesei is számíthatnak a JDP-re.
A JDP szövetségest keres a mûvészek, médiások, vállalkozók körébõl, mint ahogyan szövetségeseket keres a foglalkoztatottak, közalkalmazottak, nyugdíjasok, fiatalok, középkorúak és idõsek körébõl is.
A JDP a szövetséget nem egyoldalú elkötelezõdésnek tekinti, hanem kölcsönösségen alapuló viszonynak.
Akire számíthat a JDP, az számíthat a JDP-re.
A JDP civil szövetségeseitõl kér és vár közremûködést a Baranyai-terv szerinti kampány szervezéséhez, lebonyolításához.
A JDP tisztában van vele, hogy annak, akinek nem csupán a részvétel, de a gyõzelem a fontos a 2018-as választáson, tartalmi és formai szempontból is merõben új kampánymódszereket és kommunikációs módokat is kell alkalmazni. A feladat viszont változatlan: rövid hatásos üzeneteket kell eljuttatni a választókhoz, úgy, hogy az célba érjen, elkapja a figyelmet és rögzüljön az emlékezetben.
Lehet hivatkozni köztársaságra, demokratikus értékekre, korrupcióra, lopásra, visszaélésekre, de erre már nem kapja fel a fejét a választó, nem billenti ki a közönyébõl, érdektelenségébõl. A jelenlegi helyzettel elégedetlen magyar választó a politikai iszapbirkózás helyett valami mást, valami újat vár. Nem csupán bírálatot, hanem egy olyan ígéretes víziót, amiben õ is benne van, az õ lehetõsége is látható. Ugyan meghallgatja, hogy miért elviselhetetlen a jelenlegi rendszer, ki mit lopott és ki hova takarodjon, de jobban érdekelné, ha arról is beszélnének, hogy milyen lenne a jelenlegi kilátástalanság helyébe lépõ lehetõségek víziója.
Az a választói kör, ahol a kormányváltáshoz szükséges számú szavazat elérhetõ, csak a személyes érintettség révén hozható ki a választói passzivitásból. A személyes érintettség egzisztenciális vonalon értendõ és világos üzenet kell hozzá, ami tudtára adja, hogy mikor lesz jobb neki és mitõl. A programalapú meggyõzésnél jóval nagyobb az esélye az érdekalapú szavazási hajlandóság motiválásának. A JDP kampánystratégiájában fontos szempont, hogy a kampány tudatosítsa a választóban, hogy van a választó és van a politika, ami egy függõségi viszony. Ahhoz, hogy a választónak jobb legyen, arra kell szavazni, aki jobbá teheti, aki jobbá akarja tenni a választó életét. Ahhoz, hogy a választó nyugdíja lényegesen emelkedjen, arra a képviselõre kell szavazni, aki majd a parlamentben megszavazza a választó nyugdíjemelését. Ez egy világos összefüggés, ami rövid hatásos üzenetben továbbítható a választó felé.
Fontos tényezõ, hogy a jelenlegi viszonyok között, amikor gyorsan és jelentõsen változnak a kommunikációs lehetõségek, a kommunikációs módok, szokások, másrészt a reklám illetve hirdetés jogi szabályozása, miként lehet elérni a magyar választók jelentõs részét kampányanyagokkal, üzenetekkel. Ma már a párt hálózatépítése révén kialakuló kommunikációs csatornák csak kis részét jelentik a választók elérésének és befolyásolási lehetõségének. A jelenlegi viszonyok között egy " médiapárt " jelentõs online illetve webes felülettel, közösségi oldalak alkalmazásával jóval hatékonyabb lehet mint egy múltban kiépített hálózatán keresztül kampányoló párt.
A plakáthelyek birtoklásában valószínûen nem a JDP lesz a nyerõ, de a plakáthelyekhez hasonló megmutatást biztosító, mi több, mozgó plakáthelyekként is értelmezhetõ papírszatyrok reklámhordozó felületein megjelenõ kampányüzenetek vonatkozásában a JDP lehet a nyertes. Több tízezer, de inkább több százezer papír szatyron, táskán lesznek láthatók a JDP üzenetei, amik látványt is jelentenek és fõként beszédtémává válnak Ez egy direkt, kikerülhetetlen és hatalmi machinációval sem kiiktatható kommunikációs csatornát jelent.
A JDP által választott új kommunikációs utak egyike az okostelefon lesz és az erre kiépített kommunikációs hálózat. Okostelefonon, okostelefonra szöveges és videóüzenet is továbbítható, és az számtalanszor lejátszható. Ma már szinte minden fiatalnak van mobiltelefonja, vidéken is. Minden mobiltelefonnal rendelkezõ fiatalnak vannak szülei és sokaknak még nagyszülei is, a szülõknek és nagyszülõknek pedig rokonai, szomszédai. De a felnõtt és idõsebb választók kategóriájában is sok embernek van okostelefonja. Visszatérve a fiatalokra, közülük már igen kevesen néznek tévét és olvasnak újságot, esetükben szinte csupán az okostelefon a kommunikációs csatorna, ami révén elérhetõk. A JDP videó üzenetei nagyjából így kezdõdnek: " Arra kérünk oszd meg ismerõseiddel, barátaiddal ezt a videóüzenetet, mutasd meg szüleidnek, nagyszüleidnek, rokonaidnak, minden olyan ismerõsödnek, akinek nincs okostelefonja..."
A JDP kommunikációs csoportja és média mûhelye dolgozza ki a kampányanyagokat, szöveges és videóüzeneteket, annak alkalmazását a JDP kommunikációs bizottsága hagyja jóvá. A JDP kommunikációs tevékenységét a JDP - http://govinfo.hu/ http://zinfo.hu/ - hatáskörében lévõ mintegy 20 portál segíti, melyeken megjelenõ linkekre kattintva elérhetõk és letölthetõk lesznek a videóüzenetek vagy akár szöveges üzenetek. A JDP üzeneteinek linkjei olyan a fiatalok áltak közkedvelt oldalakon, portálokon is szerepelnek majd, melyek például a külföldi munkával, vagy külföldi csereüdülések közvetítésével foglalkoznak.
A JDP civil szövetségesei segítik a JDP üzeneteit hordozó papírszatyrok vagy a Baranyai-terv szerinti nyugdíjemelésrõl tájékoztató szórólapok szétosztását. Civil személyek, csoportok - fõként a fiatalok körébõl - segíthetik a szöveges és videóüzenetek okostelefonokra történõ továbbítását, a Baranyai-terv és a JDP üzeneteinek közösségi oldalakon történõ megosztását.
A JDP mind a 106 egyéni választókerületben mûködtet kampánystábot és a JDP-nek mind a 106 egyéni választókerületben lesz fejlesztési igazgatósága. A JDP fejlesztési igazgatóságai kidolgozzák az egyéni választókerületek nagyléptékû gazdasági fejlesztésének koncepcióját és részletes terveit és azokról rövid, könnyen érthetõ tájékoztató anyagokat készítenek.
A JDP kampányát segítõ civil személyek, csoportok, szervezetek szervezési tapasztalataikat, tudásukat a JDP gazdaságszervezési tevékenységében is hasznosíthatják. " A JDP számít a szövetségeseire és a JDP szövetségesei is számíthatnak a JDP-re " kinyilatkoztatás a gyakorlatban is számos területen megvalósulhat és meg is valósul. A JDP kormányra kerülve elsõsorban a JDP-vel szövetségre lépõ, a JDP munkáját, kampányát segítõ, ezáltal a JDP szervezési módszereit és céljait ismerõ civilekre számít a gazdaságszervezés, a szociális tevékenység területi szervezése és más jellegû szervezési feladatok terén. Néhány példa arra, hogy ez miként érvényesülhet. Az Orbán-kormány 2 milliárd forintot adott a Híd a munka világába programra és több milliárd forintot különbözõ jellegû területi gazdaságszervezésre, ilyen vagy olyan jellegû felkészítésre, hogy a programban részt vevõ egyéneket új tudás megszerzésével segítse. Az ilyen programok szervezõi kisebb munka esetén 3-10 millió forintos, közepes kategóriába sorolható tevékenység esetén 15-80 millió forintos, nagyobb, átfogó szervezési tevékenység esetén 100-200 millió forintos bevételre tehettek szert. Az már egy másik történet, hogy sok esetben akkor is kifizették a jelölt összegeket, amikor nem lett elvégezve a megjelölt feladat.
A JDP kormányra kerülése esetén a Baranyai-kormány a gazdaságszervezési tevékenységre hasonló jellegû pályázatokat ír ki, hasonló nagyságú díjazással. A pályázatok jelentõs része vidéki munkahely teremtést szolgáló gazdaságszervezés lesz, melynek elsõ vagy akár nagyobb szakasza, feladata már a kormányváltás elõtt is elvégezhetõ. A Baranyai-kormány a feladat elvégzését díjazza, így ha valaki egy 20 millió forintos díjazású vagy akár 50-80 millió forintos díjazású gazdaságszervezési feladat jelentõs részét elõre elvégzi és annak kisebb részét a kormányváltás után, ugyanúgy jogosult a díjazásra, az pedig kimondott elõnyt jelent a pályázati elbírálásánál, ha nem csupán tervet hanem egy félig elkészült pályázatot tud felmutatni.
A JDP kormányra kerülése esetén elindítja a " 10 ezer vállalkozás az államtól " elnevezésû programot, amelynek keretében megyénként 500 új vállalkozás beindítása segíti majd új munkahelyek létrehozását. A cél, hogy vidéken, helyben jöjjenek létre olyan új vállalkozások, olyan minták, melyek helyben munkát, megélhetést, jövedelmet biztosítanak.
A vállalkozások fõként kézügyességet igénylõ termékek elõállítására jönnek létre, melyek között elsõ helyen az ajándéktárgyak készítése szerepel. Az ajándéktárgyra mindig van és lesz kereslet, mert szinte minden turista vásárol, mert valamit vinni kell a rokonoknak, hozzátartozóknak, ismerõsöknek, másrészt az ajándéktárgy mutatja, hogy merre jártunk.
A világon több milliárd darab ajándéktárgyat értékesítenek. Ajándéktárgyak kerámiából, fából, textilbõl, bõrbõl, üvegbõl, bármibõl, a lényeg, hogy tetszetõs formája legyen, már az esztétikumával képes legyen eladni önmagát, színében, motívumában legyen utalás arra a helyre, ahol a turista jár. Egy tetszetõs, népszerû ajándéktárgy vagy figura akár 50 különbözõ helyre utaló színezéssel vagy motívummal is készülhet, akár 10 millió darabos nagyságrendben.
A vállalkozások mûködtetését, a munkafolyamatokat az elõkészítõ képzés során sajátítják el a pályázók, a kész termékek egy megszervezett értékesítési láncon keresztül kerülnek értékesítésre. Nyilván lesznek olyan egyszerûbb ajándéktárgyak is amelyeket elõre gyártott darabokból kell összeilleszteni, ragasztani, fóliázni, matricázni, az ilyen jellegû munkák elvégzésére a betanítás helyben is elvégezhetõ.
A jövõkutatók szerint 10-20 év múlva a nyugdíjasok - fõként az EU jóléti államaiban élõ nyugdíjasok - jelenthetik fogyasztói szempontból a legnagyobb vásárlóerõt, ezért a JDP gazdasági programja alapján külön iparág jönne létre a nyugdíjasok számára hasznos eszközök, tárgyak, kellékek gyártására, melyek fõként vidéken, kis vállalkozások házi mûhelyeiben készülnének. Az állam által biztosított gazdaságszervezés szervezné össze ehhez az innovációt, a gyártást és az értékesítést, fõként a külföldön történõ értékesítést. Az állam gazdaságszervezéssel biztosítaná ehhez a vállalkozók felkészítését. Már most lenne több ezer darabos német megrendelés olyan magyar ipartervezõ által tervezett, tépõzáras, esztétikus külsejû kompressziós hatást biztosító gumírozott szárra, amely az alsó vagy felsõ lábszár idõskori visszértágulata esetén napközben vagy este könnyen felhelyezhetõ rövidebb vagy hosszabb idõre. Ehhez hasonló több száz, pl. varrással készíthetõ eszköz, tárgy lenne a terméklistán, melyek gyártói, készítõi vidéki vállalkozások lennének.
Ezt csak egyszer kell megcsinálni, összeszervezni, mert utána önjáró, önmûködõ lesz, sõt, öngerjesztõvé válik a folyamat.
De egyszer meg kell csinálni, össze kell szervezni és ebben fontos szerepet, feladatot vállalhatnak a JDP-vel szövetségre lépõ civilek, akik gyakorlatot, tapasztalatot szereztek a JDP-vel történõ együttmûködés során a hasonló jellegû szervezésben. Ez a JDP civil szövetségesei közül sokak számára komoly bevételt hozó vállalkozási lehetõséget vagy jó állást jelenthet.
A JDP-vel szövetségre lépõ vállalkozások, cégek, üzletemberek támogatják a JDP kampányrendezvényeit, a reklámhordozóként szolgáló papírszatyrok gyártását, a JDP kampányanyagainak készítését, a webalapú és okostelefonos fejlesztéseket. Õk mint a JDP szövetségesei közvetlenül is megismerhetik a JDP gazdaságfejlesztési terveit és az abban rejlõ, vállalkozások számára új piacot, új fejlõdési pályát jelentõ lehetõségeket vagy akár befektetési célpontokat. Ilyennek tekinthetõk például a JDP gazdasági programjában szereplõ kereskedelmi és szolgáltató központok, melyek az építõipar számára, a vendéglátás, szálláshely, szórakoztatás, takarító és sok más szolgáltatás, szállítás, pénzügyi szolgáltatások számára sok új, gyors fejlõdést hozó lehetõséget jelentenek, az ottani telkek megvásárlása pedig már elsõ lépésben nagy hasznot hozó befektetést.
A JDP szövetségesei lehetnek mûvészek, médiamunkások, olyan személyiségek, akik sokat tehetnek a változás elindításáért és célba érkezéséért. Esetükben is fennáll: " Akire számíthat a JDP, az számíthat a JDP-re. "
A JDP úgy gondolja, hogy kevés az együttérzés és sajnálat amikor nehéz sorsú idõs mûvészek megélhetésért való napi küszködésérõl olvasunk, hallunk. A JDP kormányra kerülése esetén a Baranyai-kormány segélyalapot hoz létre nehéz sorsú idõs mûvészek megsegítésére. Az alkalmi segélyek vagy rendszeres juttatások odaítélésérõl az alap kuratóriuma dönt. A segélyalap kuratóriumát a különbözõ mûvészeti ágak küldötteibõl álló közgyûlés választja meg.
Link