Dr. Matolcsy Mátyás: A ZSIDÓK ÚTJA
Irta: Lica - Datum: 2016. March 26. 20:43:10
Folytonos vándorlás jellemezte évezredeken át a zsidóságot. Körülbelül ezer évvel Krisztus születése elölt a Tigris és Euphrates környékén laktak. Krisztus után 500-ig ide-oda vándoroltak Palesztina és Babilon között. 70 körül Egyiptom volt földje, ahonnan erõszakkal kellett õket kiûzni.
Teljes hir
Dr. Matolcsy Mátyás:
A ZSIDÓK ÚTJA
Folytonos vándorlás
jellemezte évezredeken át a zsidóságot. Körülbelül ezer évvel Krisztus születése elölt a Tigris és Euphrates környékén laktak. Krisztus után 500-ig ide-oda vándoroltak Palesztina és Babilon között. 70 körül Egyiptom volt földje, ahonnan erõszakkal kellett õket kiûzni. Ekkor ismét visszatértek Palesztinába, amely kitûnõ geopolitikai fekvésénél fogva igen alkalmas terület volt a kereskedésre. Innen az ókori Rámai Birodalmat árasztották el, mint kereskedõk, pénzkölcsönzõk, és rabszolgakereskedõk. Nemcsak a régi Itáliába, hanem Galliába, Spanyolországba, Afrikába és a Földközi tenger keleti részén elterülõ országokba is benyomultak. Ahol csak megjelentek, mindenütt felháborodást keltettek.
Akkoriban sehol sem keveredtek össze a vendéglátó népekkel. Innen van, hogy a mózesi tanítás erõs korlátokat állít a zsidók és a nemzsidók közé. Faji tulajdanságaik, melyek ma már mindenki elõli ismeretesek, már akkor ellenszenvet keltettek. Idõnként elkergették õket, de sokszor maguk önként mentek tovább, hogy új vidékeken zsákmányoljanak ki. De mindenütt, ahol már egyszer jártak, visszamaradt egy kis zsidó közösség, amely a világzsidóság nagy hálózatának sejtjévé vált. Krisztus születésekor Palesztinában körülbelül 700.000 zsidó élt, a Római Birodalomban azonban már 3 és fél millió volt a zsidók száma.
A zsidók vándorlása a régi római birodalomban
Keleten új lehetõségek
nyíltak meg a zsidóság számára a Középkor elején. A Római Birodalom hatalma hanyatlóban volt. A földközi tengeri térség többé már nem volt gazdasági centruma az akkor ismert világnak. Nyugateurópában és Olaszországban a zsidók üzleti tevékenysége miatt itt-ott már kellemetlen lázadások mutatkoztak. A zsidóság számára mi sem volt kézenfekvõbb, mint megpróbálkozni azzal, hogy hátha új lehetõségeket nyújt a zsidó szatócsok számára a német népnek éppen akkor kezdõdõ kelet felé irányuló megmozdulása, vándorlása. A germánság keleten új földeket szántott fel, új városokat alapított és nagy területekkel növelte a német nép életterét. Elõször óvatosan, majd mind öntudatosabbad csatlakoztak a zsidók a nagy népmozgalomhoz, s mindenütt felajánlották kereskedõi szolgálataikat. Ezek a zsidótelepülések „támaszpontok”-ul szolgáltak, ahonnan kiindulva, jó hírszolgálatuk segítségével távolabbi keleti területek felé nyomultak elõre, ugyannyira, hogy még olyan vidékre is elõre nyomultak, ahová a germánok már nem jutottak el,
A „jiddis” elterjedésé sok keleti várasban még ma is tanúskodik errõl a folyamatról.
A Római Birodalom virágkorában keleti forrásból áramlott a zsidóság folyama nyugat felé, a népvándorlás korában pedig Európa keleti részét árasztották el.
A zsidók vándorlása Európában a X. századtól a XVII. századik
A keleti zsidóság torlódása
Az új zsidó „haza” Lengyelország és Litvánia lett, ahol a nyugatról bevándorló zsidóság a keletrõl már korábban benyomult zsidó településeket elérte. A zsidóság itt roppant összetorlódott, úgy, hogy innen északra a Baltikum felé és keletre Fehéroroszország felé nyomult elõre. A kelet és délkelet felé történõ elõretörésbõl keletkeztek a zsidó települések Romániában, Magyarországon és Ukrajnában. Ezek az országok azóta is súlyosan szenvednek a zsidók térhódításától. Besszarábia, mely ma ismét Oroszországhoz tartozik, újra zsidó bevándorlás színhelyévé lett, ahova most erõteljesen szivárog be a zsidóság Romániából.
Több, mint 100 évvel ezelõtt Oroszország szükségesnek látta, hagy errõl a torlódási területrõl feléje irányuló erõs beszivárgásnak gátat emeljen. Oroszország nyugati tartományaiban meghatározott települési zónát jelöltek ki, amelyen túl a zsidók nem vándorolhattak. E települési terület Cserta néven ismeretes. Keletkezése egy 1791-bõl származó orosz törvényre vezethetõ vissza. Keleti határai a Duna és a Dnjeper voltak. 1831 óta a cári birodalom keretén belül Lengyelország is a Cserfához tartozott, amelyen túl a zsidók nem mehettek Oroszország belsejébe. A Cserta területen a keleti zsidók túlzsúfolódlak s ez egy évszázadon át odavezetett, hogy ott a zsidóság különleges arculata fejlõdött ki. Ugyancsak megmaradt a keleti zsidóság különleges szociális helyzete, amely élesen különbözik a középeurópai zsidóság helyzetétõl.
A Cserta a keleti zsidóság vállalkozóbb kedvû rétege számára kellemetlen börtönné vált, - de értették is a módját, hogy határain átjussanak. A századforduló körül a zsidóság torlódása oly erõs volt, hogy egyrészt milliós tömegben vándorolt nyugat felé, másrészt pedig az „otthon” maradt zsidóság gyûlölettõl fûtött szervezkedése a cári Oroszország összeomlására vezetett.
Ezeken a vidékeken a XIX. században ismét és ismét fellángoló pogromok oka mindig az volt, hogy a zsidók a népet kiszipolyozták és a kétségbeesésbe kergették. Késõbb, az ipar általános fejlõdése idején, a lengyel zsidóság megtalálta a módját, hogy a nemesség védelme alatt vezetõpozíciót szerezzen, különösen Orosz-Lengyelországban.
Fajilag a keleti zsidók (askenázik) erõsen különböznek a nyugati zsidóktól (szefardok), akiket számbelileg jóval felülmúlnak. A keleti zsidók elõázsiai karakterû kevertfajú nép, míg a nyugati zsidók, bár ugyancsak erõsen kevertek, mégis egységesebbek.
A zsidók vándorlása Keleteurópában
A keleti zsidóság Nyugateurópába és tengerentúlra vándorol
Ugyanakkor, amidõn Oroszországban a múlt század közepe táján a zsidóság szigorú korlátozásoknak volt alávetve, a nyugateurópai országokban az emancipációs mozgalom virágzott. A zsidók a vendéglátó népeket humanista eszmékkel puhították meg, hogy azok õket egyenjogú polgároknak tekintsék. Így a zsidóság lassanként a nyugateurópai országokban csaknem valamennyi fontos pozíciót elfoglalt. Amikor a keleti zsidók nagy vándorlási hulláma nyugatra érkezett, a zsidóság már abban a helyzetben volt, hogy segédkezet nyújthatott fajtestvéreinek. A keleti zsidó bevándorlók tömegesen árasztották el Magyarország, Ausztria, Németország nagy várasait. Magyarországon voltak nagy államférfiak, maga Széchenyi is, akik a zsidó emancipáció ellen foglaltak állást. Németországban pedig Nagy Frigyes és Goethe energikusan az „emancipáció” ellen nyilatkoztak. A múlt század második felében azonban mégis gyõzött a „humanitás” gondolata s a zsidók útja megnyílt.
A régi Ausztria-Magyarországot a keleti zsidóság épp úgy elözönlötte, mint a Német Birodalmat.
Nyugateurópa nagyvárosai: Paris, London, Amsterdam ugyancsak a zsidók vándorlásainak fõállomásai leltek, akik pedig az átkelést megfizethették, azokat az amerikai lehelõségek vonzották. Északamerika mindössze néhány generáció alatt a földkerekség legnagyobb zsidó országává lett. Közép- és Délamerika, de Délafrika sem mentesült a keleti zsidóság beszivárgásától.
A keleti zsidóság kereskedelmi és érintkezési nyelvül legnagyobb részt a németet használta. Sõt még Amerikában is német nyelven jelentkezett, úgy, hogy maguknak a zsidóknak a számítása szerint 1925-ben a világ össz-zsidóságának 80%-a németül beszélt, angolul pedig csak 20%-a, több nyelvet pedig csak egy egész kis töredék beszélt.
A zsidók világvándorlása
A zsidók Amerikában
A zsidók csak az utolsó két emberöltõ alatt özönlötték el Amerikát. Washington idejében az Egyesült Államokban mindössze 1234 zsidó volt, 1937-ben a zsidó hitûek száma már 5 millión felül van! New York a Föld legnagyobb zsidó városa lett. Két és félmillió zsidó hitû lakosa a világ zsidóságának 15%-át teszi ki. New Yorkban minden negyedik ember zsidó. Brooklyn városrészben minden harmadik, Bronx-ban a tulajdonképpeni gettóban pedig ninden második. Jeruzsálemben, az õsi zsidó fõvárosban ezzel szemben mindössze 76.000 zsidó lakik.
Óriásira dagadt a keleti zsidóságnak Amerikába irányuló vándorlása. 1884-tõt 1914-ig több, mint 3 millió vándorolt át, ebbõl a világháborút megelõzõ 15 esztendõ alatt csak Oroszországból másfél millió zsidó hajózott át Amerikába.
1900-ban az Amerikai Egyesült Államokban 530.000, 1937-ben már 5 millió zsidó lakott. A legnagyobb részük nagyvárosokban él, ahol a legkönnyebben tehetnek szert befolyásra a közéletben és a gazdasági életben egyaránt. Ma ugyanúgy megtaláljuk õket Roosevelt elnök környezetében (Laguardia, New York polgármestere (félzsidó), Baruch M. Bernát, Amerika Rathenau-ja Rosenmann Sámuel, Roosevelt udvari jogásza, Morgenthau Henrik pénzügymiminisztere [épp úgy, mint a legfelsõbb bíróságoknál] Marcus Pecora, a korrupció védelmezõje, Louis Dembitz Brandeis, a Legfelsõbb Törvényszék tagja), a filmszakmában (]akob Cohen - Jackie Coogan, Charlie Chaplin, Carl Lemmle, film-nagyvállalkozó), a színházi és pénzvilágban (Felix Warburg, Ottó Kahn, Schwab acélkirály, J. Seligmann), valamint ezrével még a kereskedelmi és gazdasági élet elsõ pozícióiban. A zsidók voltak azok, akik Amerikát a világháborúban angol oldalon való belépésre serkentették, mint ahogy ma is mindent elkövetnek, hogy Amerikát ugyanezen az oldalon a háborúba belesodorják.
A világ zsidóságából Amerikára esõ hányad százalékban Zsidók a városokban
A Rothschild család
A zsidóság leghatalmasabb ága Európában a Rothschild család volt. Mayer Amschel, „az öreg Rotschild”, 1743-ban született Frankfurtban, a Zsidó-utcában. A hesseni „országatya” emberkereskedelemmel foglalkozott és Hessenböl embereket szállított Angliának, az Amerika elleni háború idején. Az emberkereskedelem nagy haszonnal járt s az öreg Rothschild nagyon meggazdagodott. Fia Náthán volt a „Waterloo-i” Rothschild. Õ építette ki elsõnek a zsidó bankvilág nemzetközi hálózatát. Fivéreivel alapította meg a Rothschild-házakat Frankfurtban, Londonban, Párisban, Bécsben és Nápolyban, ezeknek a bankházaknak üzleti szálai Spanyolországig, Oroszországig és Délamerikáig elértek.
A múlt század harmincas éveitõl kezdve a Rothschildok aktív szerepet vittek az európai országok politikai életében. Bent ültek az angol alsó- és felsõházban és a legtöbb uralkodói udvarban szerepet játszottak.
Késõbb hozzáláttak a zsidó emancipáció elõkészítéséhez, amely a század második felében meghozta a zsidók teljes szabadságát.
A Rothschildok családfája
A zsidóság Európában 1937-ben
A zsidóság tömegesen Európa keleti részében él. A cári Oroszországban már 150 évvel ezelõtt a nyugati tartományok egy széles övezetét zsidó települési zónának jelölték ki, amelybõl zsidók nem vándorolhattak be az orosz birodalom belsejébe. A korlátok 1918-ban leomlottak. A zsidóság elvándorlása ellenére azonban az „õsi” földön - északon Riga és Leningrád vidékén, valamint délen Varsó és Rosztov környékén - óriási tömegekben élõ zsidóság maradt a „zsidóélet” forrása. Ezekhez a területekhez kapcsolódnak dél felé a Magyarországon, Romániában és Ukrajnában lévõ zsidó települések.
Az évszázadok folyamán kevésbé népes, de határozottan felismerhetõ zsidó település keletkezett Nyugateurópában Svájctól a Rajna mentén Hollandiáig és Angliáig. Európa peremén, és afrikai területen már Marokkóig húzódik le a zsidóság, míg Palesztina zsidó lakossága csak 1920 óta szaporodott nagyobb mértékben.
A zsidók európai befolyását nagyszerûen szemlélteti az egyes városok elzsidósodásának mértéke.
A zsidóság elhelyezkedése 20.000-nél több zsidóval rendelkezõ városok
A zsidók az egyes országokban
A Britt világbirodalom, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok sokáig megengedték a zsidók beszivárgását. Az Egyesült Államok azonban az utóbbi idõben megtiltották a zsidók bevándorlását. A francia gyarmatok, Marokkó kivételével a zsidóságot nem vonzották. Japán, Kína és India csaknem zsidómentesek maradtak. Fettünõ, hogy a tropikus vidékeket a zsidók elkerülték, ami azt bizonyítja, hogy a zsidó nem pionír.
A zsidó fajúak száma a zsidó vallásunkkal ellentétben, csak becsléssel állapítható meg. Dr. Oberlies 1935-re a következõ számadatokat adja:
Zsidó
fajúak
vallásúak
Lengyelország
6.100.000
3.500.000
Szovjetunió
3.900.000
2.700.000
Német Birodalom
3.400.000
500.000
Románia
3.200.000
1.000.000
Franciaország
2.900.000
725.000
Magyarország
1.300.000
500.000
Anglia
1.200.000
300.000
Ausztria
900.000
300.000
Összesen:
22.900.000
9.525.000
Az egyes világrészeken élõ zsidó hitûek száma a következõ:
Európa
9.525.000
Amerika
5.000.000
Ázsia
840.000
Afrika
555.000
Ausztrália
33.000
Összesen:
15.953.000
Ezek szerint a zsidó hitûek száma az egész világon 15.950.000. A zsidók arányszáma egy világrészen sem haladja túl a lakosság 1.9 százalékát.
Zsidók arányszáma országok szerint
A zsidók elterjedése világszerte
A zsidók fõ tömörülési helyei 1933-ig a közép- és nyugateurópai városok maradtak, annak ellenére, hogy óriási zsidó tömegek vándoroltak át Amerikába. A legsûrûbb a zsidóság Keleten. A hidegebb északot nem kedvelik, a Földközi tenger országaiban pedig elvándorlásuk után kevés zsidó maradt. Európának a nemzetiszocializmus állal történt nagy újjárendezése újra megmozgatta a zsidóságot. Már 1933 óta sok zsidó vándorolt ki Németországból más földrészekre. Most az új, számukra fojtó légkör ûzi el õket és természetesen az amerikai gazdasági élet, Délafrika gyémántjai és Ázsia kereskedelmi lehetõségei fokozottan vonzzák a zsidóságot. Eddig ugyanis Afrikában csak Marokkó, a keleti részen pedig Egyiptom nagyvárosai voltak õsi zsidó telepek.
Palesztina 1918 óta körülbelül félmillió zsidó bevándorlót fogadott be. Jelenleg USA-ban él a legtöbb zsidó a világon. A szomszédos Kanada második helyen áll Amerikában. De mór Délamerika nagyvárosaiban is van elég zsidó.
Ausztráliában is állandóan növekszik a zsidó bevándorlás.
A nagyhatalmak közül Japánban van a legkevesebb zsidó. Ezzel szemben Oroszországban, különösen az újonnan meghódított nyugati területeken viszonylag legmagasabb a zsidó városi lakosság száma.
Zsidók - világszerte
A szabadkõmûvesség a zsidóság hatalmi törekvésének szolgálatában
A XVIII. század eleje óta Angliában mûködõ szabadkõmûvesség oly nemzetközi szervezetté fejlõdött, amely az általános „emberiesség gondolatát” ápolta. A magasabb politikai és hatalmi törekvéseket misztikusan ködbe burkolták. A mozgalom kultusza keleti színezetû volt, ami megfelelt a zsidó szellemiségnek. A francia forradalom, amely meghozta Franciaországban a zsidók emancipációját és politikai befolyását, megkönnyítette számukra a szabadkõmûves páholyokba való behatolásukat is. Egyidejûleg Németországban is megengedték, hogy a zsidók külön „zsidó” páholyokat alapíthassanak.
Ahova a zsidókat beengedték, mindjárt megkísérelték, hogy befolyásra tegyenek szert. Így sikerült nekik a XIX. században a szabadkõmûvesség kebelében megszilárdítaniuk pozícióikat Európa szerte csak úgy, mint Amerikában, ahova a szabadkõmûvesség már korán eljutott. A XIX. században lezajlott európai forradalmak Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, de mindenekelõtt Oroszországban szabadkõmûves és zsidó befolyásra vezethetõk vissza.
A szabadkõmûvesség a világzsidóság nemzetközi szervezetévé vált. Ez alól az úgynevezett keresztény páholyok sem voltak kivételek. Szellemileg valamennyi páholy a zsidószellem uralma alá került. Átvették a zsidó vallás jelképeit. A világzsidóság és a nemzetközi szabadkõmûvesség a világháborút, mintegy szellemileg elõkészítette. A szabadkõmûveseket súlyos bûn terheli.
A nemzetiszocialista Német Birodalom megtörte ás kiküszöbölte a szabadkõmûvesség hatalmát épp úgy, mint a zsidóságét. Nyilvánvaló, hogy a szabadkõmûvességet mindenütt meg kell semmisíteni, hogy ezáltal a zsidóság szerepe és befolyása egyszer s mindenkorra megszûnjön.
Szerteágazó nemzetközi szabadkõmûves kapcsolatok
A legjobban elzsidósodott országok és városok az új világháborúig
Elzsidósodási arányok egyes országokban Elzsidósodási arányok egyes városokban
Negyedmillió zsidó tért vissza a Felvidékkel, Kárpátaljával és Észak-Erdéllyel
A trianoni bilincs lehullott és a Csonka-országból, - mint Csáky megboldogult külügyminiszter mondotta - középhatalommá lettünk. Visszatért a Felvidék egy része, Kárpátalja és Észak-Erdély. Ezeken a területeken a zsidóság számaránya - tekintve, hogy keleti részekrõl van szó - nagyobb, mint a csonkaország területén. A zsidók száma 1930-ban:
I.
Csonka-Országban
444.567
5.1%
II.
A hazatért Felvidékkel és Kárpátaljával együtt
594.539
5.8%
III.
Észak-Erdéllyel együtt
742.827
5.8%
A zsidóság száma és arányszáma jelentõsen megnövekedett.
Budapesten minden 5.-ik ember zsidó
Budapest elzsidósodósa gyors ütemben haladt. A keletrõl jövõ zsidóság elsõ nagy állomáshelye. A Lengyelországból, Galíciából bevándorló zsidóság Magyarország északkeleti városait leple el s onnan húzódott beljebb az ország szívébe s árasztotta el a fõvárost. Az északkeleti városokban a zsidók számaránya rendkívül magas: Munkácson 48%, Ungváron 31%, Sátoraljaújhely 30%, Nagyvárad 24%, Szatmárnémeti 22%, Miskolc 20%, Debrecenben mór jóval kisebb az arányszámuk 9%, de még közel kétszerese az országos átlagnak.
Az alföldi városokban az országos állagnál kevesebb zsidó él: Hódmezõvásárhelyen 2%, Kecskeméten 2%.
Budapest a zsidóság gyûjtõhelye, 1930-ban az ország közel félmillió fõnyi zsidóságának 46%-a, 204.371 zsidó a fõvárosban élt. A milliós fõváros 20%-a zsidó vallású volt, vagyis minden ötödik ember zsidó Budapesten.
Budapest elzsidósodása
Berlinben minden 20.-ik ember zsidó
Berlint, Németország kereskedelmi életének központját a zsidók elárasztották. 1816-tót kezdve folytonosan növekedett a zsidók arányszáma. 1890-ben ez az arányszám Berlinben négyszer akkora volt, mint Poroszország egyéb területén, Amellett, hogy Berlin lakosságának száma erõsen növekedett, a zsidók arányszáma mégis állandóan emelkedett.
A nemzetiszocializmusnak 1933-ban történt uralomrajutása elõtt Poroszország zsidóságának 42%-a Berlinben lakott!
Üzleti és politikai okokból a zsidók a XX. századtól kezdve igyekeztek mindinkább elvegyülni és sokan ki is tértek. 1923-tót 1932-ig csak Berlinben 5.811 zsidó lépett ki a hitközségbõl. Ugyancsak állandóan növekedett a zsidó vegyesházasságok száma. 1923-tót 1932-ig minden harmadik berlini zsidó házasuló nemzsidó asszonyt vett feleségül. Ugyanezen évek alatt a zsidó asszonyok 14-20%-a nemzsidó férfihez ment férjhez.
A világháború után azonban még számarányuknál is nagyobb lett a zsidó tõke és a zsidó szellemiség befolyása.
A sajtóban, közigazgatósban, pénzvilágban minden befolyásos helyen végül is csak zsidók ültek.
Berlin elzsidósodása
Budapest házvagyona a zsidók kezében
Az 1930. évi népszámlálás Budapesten 21.138 házat írt össze, amely személyek tulajdonában van. Ebbõl 5.487 ház - 26%-a zsidóké. A házvagyonnak azonban jóval nagyobb százaléka van a zsidóság kezén, mert a zsidók a nagyobb értékû, nagy bérházak tulajdonosai.
Tudvalevõleg elõfordul, hogy egy embernek nemcsak egy háza, hanem 10, sõt 20-nál több háza is van a fõvárosban.
Akiknek 1
házuk van, azoknak
23%-a zsidó
Akiknek 2-3
házuk van, azoknak
34%-a zsidó
Akiknek 4-5
házuk van, azoknak
37%-a zsidó
Akiknek 6-10
házuk van, azoknak
41%-a zsidó
Akiknek 10-20
házuk van, azoknak
50%-a zsidó
Ugyanígy alakul a házbérjövedelem tagozódása is.
1000 P-nél kisebb
házbérjövedelmû tulajdonosok
11%-a zsidó
1000-5000
házbérjövedelmû tulajdonosok
20%-a zsidó
5000-10000
házbérjövedelmû tulajdonosok
33%-a zsidó
10000-25000
házbérjövedelmû tulajdonosok
42%-a zsidó
25000 P-nél nagyobb
házbérjövedelmû tulajdonosok
49%-a zsidó
Annak ellenére, hogy a zsidóság számszerûen Budapest házainak 26%-át bírja, a házvagyon jövedelmének 45.7%-a és így a fõváros házvagyonának fele a zsidóság tulajdanában van.
A zsidóság lakásviszonyai ugyancsak azt mutatják, hogy a zsidók számarányuknál jóval kisebb részben laknak proletárlakásokban és számarányuknál többszörte nagyobb arányban laknak a kényelmes nagy lakásokban.
A konyhalakások
5%-át zsidók bérlik
Az egyszobás lakások
11%-át zsidók bérlik
A kétszobás lakások
35%-át zsidók bérlik
A háromszobás lakások
43%-át zsidók bérlik
A négyszobás lakások
43%-át zsidók bérlik
Öt és többszobás lakások
39%-át zsidók bérlik
Budapest több milliárd pengõt érõ házvagyonának fele a zsidók kezén van.
Budapesten 1939-ben a házak nyers bérjövedelme 237 millió pengõt tett, amelybõl 162 millió pengõ a zsidók zsebébe vándorolt. Ez a hatalmas jövedelem 5.487 házból származik, amely kb. 4.000 zsidó háztulajdonos zsebébe került. Átlagosan egy-egy zsidó háztulajdonos évi nyers bérjövedelme 40.000 pengõ.
A zsidóság tulajdonában van tehát a nemzeti vagyon egy tekintélyes része. „Csonka-Magyarország nemzeti vagyona” címû munkában Budapest adóköteles és ideiglenesen adómentes épületeinek értéke 2.5 milliárd pengõvel szerepel. A vidéki városokat is figyelembe véve a zsidók tulajdonában lévõ házvagyon értéke 3 milliárd pengõ volt 1927-ben. Azóta ez a szám még növekedett.
Budapesti zsidó házvagyon
Magyar föld a zsidók kezében
A múlt század alatt végbement tömeges zsidóbevándorlás a szabadságjogok kiterjesztése után oda vezetett, hogy évrõl-évre mind több magyar föld jutott a zsidók kezére. A háború elõtt a tönkrement földbirtokosság földjének fórésze zsidók kezébe került. A háború alatt pedig a hadigazdagok szereztek földbirtokokat. A háború után 1935-ben és jelenleg is a zsidók tulajdonában 580.500 katasztrális hold magyar föld van. Ötvennégy zsidó nagybirtokos tulajdonában 194.309 kat. hold van. 423 zsidó középbirtokosnak pedig 227.088 kat. hold földje van. A 477 zsidó nagy és középbirtokos tulajdonában tehát 421.397 kat. hold föld van. A 200 holdnál kisebb zsidó birtokok területe 159.103 kat. hold. A kisebb zsidóbirtokok igen jelentõs részét a kisebb kiterjedésû, de nagy értékû szõlõbirtokok alkotják.
Igen nagy jelentõsége van a zsidók kezében lévõ földeknek, mert például Nógrád-Hont megyében a földbirtokok összes területének 22%-a, Szabolcsban 21%-a, Biharban 20%, Hevesben 20%, Szatmárban 15%, Hajdúban 13%, Fejérben 13%, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 12% zsidó tulajdonban van nem is beszélve Máramaros, Ung, Bereg meqyékrõl, ahol az arány még szomorúbb. E számok még hozzá csak az 50 kat. holdnál nagyobb birtokokra vonatkoznak.
Ehhez járul még az, hogy a 100 holdnál nagyobb bérletek 34%-a zsidó kézben vannak, ami legkevesebb 1 millió holdat tesz. A Csonkaország területén tehát legkevesebb másfél millió hold föld van a zsidók kezén, tulajdonban és bérletben.
1.
Baranya vm.
9.649 k. hold
9.9%
2.
Fejér vm.
36.714 k. hold
12.8%
3.
Gyõr, Moson, Pozsony vm.
7.919 k. hold
6.4%
4.
Komárom, Esztergom vm.
5.604 k. hold
9.4%
5.
Somogy vm.
12.303 k. hold
3.6%
6.
Sopron vm.
914 k. hold
1.7%
7.
Tolna vm.
5.237 k. hold
4.1%
8.
Vas vm.
12.397 k. hold
7.0%
9.
Veszprém vm.
6.864 k. hold
4.2%
10.
Zala vm.
13.600 k. hold
8.3%
11.
Bács, Bodrog vm.
7.877 k. hold
10.3%
12.
Békés vm.
12.517 k. hold
5.7%
13.
Bihar vm.
29. 496 k. hold
20.4%
14.
Csanád, Arad, Torontál vm.
3.250 k. hold
3.4%
15.
Csongrád vm.
8.907 k. hold
7.1%
16.
Hajdú vm.
20.803 k. hold
12.8%
17.
Jász, Nagykun, Szolnok vm.
39.845 k. hold
12.0%
18.
Pest, Pilis, Solt, Kiskun vm.
45.411 k. hold
6.4%
19.
Szabolcs vm.
76.624 k. hold
21.1%
20.
Szatmár, Ugocsa, Bereg vm.
23.768 k. hold
14.7%
21.
Abauj, Torna vm.
11.602 k. hold
11.0%
22.
Borsod, Gömör, Kishont vm.
22.358 k. hold
11.1%
23.
Heves vm.
35.768 k. hold
19.8%
24.
Nógrád, Hont vm.
45.645 k. hold
22.2%
25.
Zemplén vm.
10.786 k. hold
10.9%
Magyar föld a zsidók kezében
A bankok, az ipar és a kereskedelem a zsidók kezében
Magyarországon a bankok és általában a pénzintézetek közismerten nagy szerepet játszanak a gazdasági életben, elsõsorban az iparban és kereskedelemben. Az iparvállalatok közül a legfontosabbak néhány nagybank érdekeltségébe tartoznak. A 300 legnagyobb és legfontosabb iparvállalat, amely az ipari termelés gerincét alkotja, a 10 legnagyobb pesti bank érdekkörébe tartozik. A négy legnagyobb bank kezében pedig 232 iparvállalat volt 1935-ben: a Pesti Kereskedelmi Bank 88, a Magyar Általános Hitelbank 71, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank 50 és az Angol-Magyar Bank 23 vállalattal.
Az ipari termelés túlnyomó nagy részét tehát ezek a bankok irányítják. A bankok vezetõsége pedig túlnyomó részben zsidó volt az 1935. évi adatok szerint:
Az igazgatóság tagjai közül %
zsidó
bizonytalan
idegen
magyar
Zsidó és idegen
Kereskedelmi Bank
18
-
-
9
67
Hitel Bank
14
8
-
8
73
Leszámítoló Bank
12
4
-
5
76
Angol-Magyar Bank
7
4
3
7
67
A pénzvilág legfelsõbb organizációját a zsidóság szállta meg az elmúlt 50-60 év alatt. Mindössze 200-300 zsidó család uralja ma a pénz és ipari életet. Családi hitbizományként tartják a kezükben a cukor, textil, a bõr, a szén, a fa stb. nagyfontosságú iparágakat.
A zsidóság nemcsak vagyonilag, de a vezetésben is hasonló arányt ért el, az iparban és a kereskedelemben. 1935-ben az árú- és értéktõzsde tanácsának 70 tagja közül 61 zsidó, a Magyar Bank és Értékpapír kereskedõk 48 tagú vezetõségébõl 44 zsidó, a Budapesti Kereskedelmi és Ipar-kamara 45 tagú vezetõségébõl 28 zsidó, a Gyáriparosok Országos Szövetségének 79 tagú vezetõségébõl 55 zsidó, a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületében pedig a 43 tagból 36 a zsidó.
Összefoglalva a bank, ipar- és kereskedelmi tevékenységben és vagyonban a 6%-nyi zsidóság számarányának 10-szeresével szerepel.
A zsidóság az intellektüel pályákat is megszállta. Az 5.473 ügyvéd közül 2.693 zsidó: 49.2%. Az orvosok 8.285 fõnyi létszámából 2.852 a zsidó vallású, 34.4%. Ugyancsak magas százalékkal szerepelnek a zsidók a magánmérnökök között: 30.5%, az ügyvédjelölteknél 34.9%. A sajtó, irodalom, színház és mûvészetek területeit is erõteljesen megszállták. A zsidók még nagyobb mértékben lepték el a kereskedelmi és bank pozíciókat.
A zsidóság aránya a kereskedelemben és az iparban
Hová menjenek a zsidók?
Palesztinába?
Nagybritannia a világháború után Palesztinát felajánlotta a zsidók otthonául. A világháború alatt ugyanezt az ígéretet tette az araboknak. Egyik ígérete sem volt õszinte, mert Anglia Palesztinában csak hatalmi politikáját folytatja, hogy biztosítsa magának Mosszul olaját. Ezenkívül Palesztina a Földközi tenger keleti részében mint stratégiai támaszpont is jelentós.
Egyáltalán lehet-e azonban Palesztina a zsidók „hazája”? Palesztinának már több, mint egy millió lakosa van és ezek közül csak 400.000 a zsidó. Népsörûsége már most 44 fõ négyzetkilóméterenként. Hogy lehessen itt hely a föld 16 millió, vagy akár csak Európa 9-10 millió fõnyi zsidósága számára? Ehhez járul, hogy Palesztina nagy részének sivatagi jellege van. Mindenekelõtt azonban a régi megtelepedett arab lakosság a leghevesebben védekezik, tehát már most meghiúsultnak tekinthetõ a cionista eszme, amely szerint Palesztinában legyen a zsidóság otthona.
Európában az utóbbi évtizedek politikai fejlõdése oda irányult, hogy a zsidóságot Európából ki kell telepíteni. A jelenlegi háború után bekövetkezõ új elrendezés ezt a kérdést is kielégítõen meg fogja oldani.
Palesztina fekvése a közelkelet közlekedési hálózatában
Link